Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

32 A kereskedő czégbejelentési kötelezettsége. 1875: XXXVII. kedő, ha irni nem tud, ezt a hiányt a Kt. 41. §-ának megfelelő módon ,„ ' czégvezető kirendelése és bejegyeztetése által tartozik pótolni; folyamod:') io, s, , ' tehát, ki mint kereskedő, czégének bejegyeztetésére köteles, sot ezt maga kéri, annak törvényszerű eszközölhetésa végett a czéget jegyző czégvezető bejelentésére köteles. (1892. márcz. 22. 968. sz.) C: A m.-biróság végzésének megváltoztatásával a felfolyamodő miniszteri biztos azon kérelmének; hogy B. A. czégvezető kirendelésére utasittassék, hely nem SCL atik, ennek folytán az elsőbiróságnak 70746. sz. a. végzése helybenhagyatik. Indokok: Tekintve, hogy sem a kereskedelmi, sem az ipartörvény a kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg való foglalkozást az azokkal foglalkozó egyének írástudásához nem köti; tekintve, hogy a Kt. 10. és 16. §-ainak ama rendelkezése, mely szerint a kereskedő czéget aláírásául használja és azt czégének bejegyeztetésekor sajátkezüleg aláírni tartozik, nyilvánvalóan csakis az irni tudó kereskedőkre vonatkozik, — — mely eset köztudomásúlag a rendes: tekintve, hogy a törvény eme rendelkezéséből okszerűen még nem következik, hogy azon kivételes esetekben, midőn a kereskedő maga írni nem tud, czégvezetőt tartozzék rendelni, s tekintve, hogy a törvény czégvezető kirendelésére nézve kötelező rendelkezést egyébként sem tartalmaz; tekintve végre, hogy a Kt. 25-ik §-a rendelkezésének az irni nem tudó kereskedő is megfelelhet az által, hogy kereskedelmi könyveit erre alkalmas egyén által vezettetheti (Kt. 334. §.); a felfolyamodó miniszteri biztos azon előterjesztése, hogy az irni nem tudó B. A. czégvezető kirendelésére utasittassék, minden törvényes alapot nélkülöz; ennélfogva a másodbiróság végzésének megváltoztatásával, az elsőbiróság végzését kellett helybenhagyni. (1892. jun. 21. 709.) Be nem jegyzett kereskedő jogi helyzete. 61. Debreczeni tsz.: Alp. illetékességi kifogását elveti. Indokok: Megállapítandó volt a birói illetőség, mert alp. hogy ő kereskedő, hallgatag beismeri; azt ugyan, hogy felp.-seli viszonya kereskedelmi ügyletet képezne, tagadni kívánja, de midőn indokául azt hozza fel, hogy ő semmi ingó dolgot nem vásárolt a felp.-től, ez egyáltalában nem bizonyíték arra, hogy a tengeri vásárlása nem kereskedelmi üzlete folytatásához tartozandó dolog; és ezen előadás a per érdemére tartozik, s ottan előterjesztendő körülmény. A dolgok és védekezések jelen állásában tehát a felek által hi'vatolt peres eljárás 5. §-a 2-ik pontja és a Kt. 260. §-a értelmében a birói illetékesség megállapítandó s az érdemleges tárgyalás elrendelendő volt. Ezen végzés ellen alp. részéről semmiségi panasz adatott be. Smsz. : A semmiségi panaszt elvetette; mert a keresetlevél azon hiányának, hogy abban panaszkodó kereskedői minősége ki nem tétetett, későbbi kipótolhatását a ptrt. 68. §-a ki nem zárja, s miután panaszló, felp.-nek a tárgyalásnál felhozott abbeli állítását, hogy panaszttevő kereskedést üz, hallgatva beismerte