Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Toldások. '•a Kt. 11. §-ában kifejezést nyert, nyilván ellenkeznék: folyamodó czége a bejelentett alakban be nem jegyezhető. (874/83.) 38. B pesti T.: Tekintve, hogy a czég szövegébe felvett «belvárosi» kitétel folyamodó üzletének közelebbi megjelölésére szolgál, és ennélfogva a Kt. 11. §-a szerint megengedhető toldást képez, folyamodó kérelmének hogy czége magyarul: «G. J. budapesti belvárosi asztalos- és kárpitosbútorgyára, németül: Budapester Innerstádtische Tischler- und Tapazierer-Möbelfabrik J. G.» szöveggel a czégjegyzékbe bejegyeztessék, hely adható. (84. márcz. 26. 1017.) 39. B pesti T.: Az üzlet közelebbi megjelölésére szolgáló toldatot á czégben foglalt név előtt is lehet használni. (2555/78.) 40. B p e s t i T.: Az elsőbiróság végzését azért kellett helybenhagyni, mert a kereskedő neve mellett a czégben használni kivánt toldat nem lehet tetszés szerinti, hanem csak olyan, mely a Kt. 11. §. második bekezdésében megjelölt czélra és esetleg nem hirhajhászatra (reklám) szolgál, a mely tehát az üzlet körével, jellegével és a tényleges állapottal ellentétben nincs s igy azzal a közönség tévútra nem vezettetik. Az asztalos ipar üzésére jogosult felfolyamodók által bejegyeztetni kért czégükben használni kivánt következő toldat «budapesti faárugyár» azonban olyannak, mely a Kt. 11. §. 2. bekezdésében megjelölt czélra szolgálna, nem tekinthető s igy a czégnek azzal a toldattal való bejegyzése meg sem engedhető. (1892. nov. 23. 4305.) 41. Pozsonyi T.: A Kt.-nek 11. és 13. §-ait kiegészitő 1884: XVII. tcz. 58. §-a szerint, egy iparos vagy kereskedő sem használhat czégém nyomtatványain, vagy hirdetéseiben oly jelzőket, jelvényeket vagy adatokat, melyek a tényleges viszonynak, vagy a valóságnak meg nem felelnek; az 1875: XXXVII. t.-cz. 11. §-a szerint pedig a kereskedők czégükhöz csak oly toldásokat csatolhatnak, melyek a személy, vagy az üzlet közelebbi meghatározására szolgálnak. Minthogy kérvényező által a bejegyeztetni kért elnevezésbe felvett «első magyar» szavak nem képezik a czég elnevezésének oly kiegészitő részét, mely folyamodó személyének vagy üzletének közelebbi megjelölésére szolgálna s igy a Kt. 11. §-a második bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelne; továbbá, minthogy kérvényező különben sem igazolta, hogy a gépolaj és kenőcsgyár-üzlete az első magyar lenne: ennélfogva az elsőfokú biróság végzésének megváltoztatásával a czégbejegyzést a kérelmezett alakban, illetve szövegezéssel meg kellett tagadni s az elsőfokú bíróságot a további megfelelő eljárásra utasítani. (94. febr. 8. 66. sz.) C.: Hh. azzal az értelmezéssel, hogy a czégtoldás e szavainak «Első magyar» bejegyzése nem engedtetik meg. Mert a czég valódiságának a keresk. törvényben kimondott elvéből következik, hogy a kereskedői czég birtokosa személyének vagy üzletének közelebbi megjelölésére szolgáló toldás is csak olyan lehet, mely a tényleges üzleti viszonynak vagy a varőságnalc megfelel; s mert a folyamodó nem igazolván azt, hogy a