Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

196 Az üzérkedési tilalom megszegése, 2875: xxxvil. alp. felp.-: a szolgálatból felmondás nélkül elbocsátani jogosítja, volt; az a körülmény pedig, hogy az elbocsátáskor annak okát vele közölte-e? közönbös. C: A bpesti kir. Ítélőtábla Ítélete felhozott indokainál fogva helybenhagyatik. (1892. márczius hó 11-én, 615. sz.) 324. Bpesti T.: Az alp. részvénytársaságnál titkári minőségben alkalmazva volt felp.-nek 3000 frt évi fizetéséből 1898. július 1. esedékessé vált 250 frt követelést illetőleg a kir. tábla az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja s felp.-t keresetével e részsben elutasítja; mert az 1884: XVII. tcz. 94. §. h) pontja szerint a kereskedősegéd, ami felp. is volt, felmondás nélkül azonnal elbocsátható, ha főnöke beleegyezése nélkül akár saját, akár más részére kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik; — már pedig felp. végiratában maga is beismerte azt, ami B. és P. tanuk vallomásával is bizonyítva van, hogy felp. az alp. által történt elbocsáttatása előtt 1897. év végén vagy 1898. elején, az «Utolsó honvédek vacsorája» czimü kép többszörözésére, közzétételére és forgalomba helyezésére vonatkozó jogot megszerezte, s annak értékesítése czéljából más vállalatoknál ajánlatokat tett, az a körülmény pedig, hogy felp. kiadói ügyletekkel nem iparszerüleg foglalkozott s az általa megkisérlett értékesítés tényleg meg nem történvén, alp. üzleti érdekei sérelmet nem szenvedtek, adott esetben közömbös, mivel a fenti §. b) pontja szerint a segédnek felmondás nélkül való elbocsátására elégséges, ha a segéd főnöke beleegyezése nélkül akár saját, akár más részére kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik, vagyis elégséges, ha a segéd ily ügyletek létesithetése végett lépéseket tett, azaz valamely kép többszörözésére és forgalomba helyezésére vonatkozó jogot megszerezte, s annak értékesítése czéljából más konkurrens vállalatoknál ajánlatokat tett és ezzel a kiadó-ügylet folytatását megkezdette, és nem szükséges, hogy a segéd ily kereskedelmi ügyletekkel iparszerüen foglalkozzék, avagy hogy a segéd ügyletei által a főnök üzleti érdekei tényleg kárt is szenvedjenek. Felp.-nek a tanuk vallomásai feletti észrevételezés alkalmával előterjesztett az az érvelése pedig, hogy alp. a felp.-nek ama vállalatáról már 1898. márcdusban értesült, s felp.-t titkári állásában ennek daczára továbbra is meghagyta, figyelembe nem jöhetett azért, mivel felp. eat a körülményt a per folyamán fel sem hozta, annál kevésbé bizonyította. (1901. deczember 23. 3573/900. sz-) C: A kir. tábla itéL helybenhagyatik a benne felhozott indokai alapján. (902. nov. 19. 514. sz.) 325. C: Nincs ugyan a perben tüzetesen tisztába hozva, hogy felp. ab. társaságnál viselt állásában mily hatáskörrel volt felruházva, azonban akár segéd, akár önálló intézkedési jogkörrel felruházott intéző volt a felp., az a körülmény a jelen perben nem döntő, mert a kir. C. a kihallgatott tanuknak az elsőbiróság Ítéletében ismertetett vallomásával bizonyítottnak fogadja el azt, hogy felp. az alp. üzletének érdekeit veszélyeztető oly visszaéléseket követett el, amelyeknek követkéz-