Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Segédszemélyzet. 1SÜ 4. Képtelenség a szolgálat teljesítésére. 1 tc? 315. Bpesti T.: Felp. beismerte, hogy alp. fiát hat heti próba- 69# §# idő leforgása után előbb 20 frt, később 30 frt havi fizetés mellett üzletében mint könyvvezetőt alkalmazta, beismerte továbbá, hogy nevezettet 1887 évi szept. 3-án minden felmondás nélkül szolgálatából elbocsátotta; tekintettel azonban, hogy a könyvvezető három havi felmondást igényelhet, illetve azon időre járó fizetését követelni jogositva van, felp. pedig azt, hogy alp.-nek fiát a fentebb hivatkozott törvény 59. §-a 5. pontja értelmében elbocsáthatta, alp. tagadásával szemben mivel sem bizonyította, mert a kihallgatott szakértő a könyvek megvizsgálása után adott véleményében tesz említést, hogy a könyvvezetés körül szabálytalanságok mutatkoznak, ami önmagában a k'Jnywezetés teljesítésére alkalmatlanságot még nem bizonyít akkor, midőn felp. nem vonta kétségbe, hogy alp. fia a könyvvezetést az ő felügyelete mellett teljesítette; ha tehát felp. mindezek tudatában alp. fiát hónapokon keresztül szolgálatában tartotta, a törvényen alapuló felmondás nélkül őt elbocsátani jogositva nem volt, ugyanazért felp.-t keresetével elutasítani kellett. C: Hh. (88. szept. 14. 4518. sz.) 316. C.: Panaszolja az alp., hogy miután kereskedelmi üzleti szokás ezerint az az utazó, aki alkalmaztatása körében nem létesített a javadalmaztatásával megfelelő arányban álló üzleti forgalmat, utazói minőségben alkalmasnak nem tartható, a felebbezési bíróság nem határozott abban a kérdésben, hogy az alp. jogos okból bocsátotta-e el a felp.-t a szolgálatából, anélkül, hogy ki ne hallgatta volna, az alp. részéről ily kereskedelmi szokás létezésének bizonyítására ajánlott szakértőket, de ez a panasza sem volt figyelembe vehető. A felp.-el kötött A) •/. alatti szolgálati szerződésben ugyanis ki vannak jelölve azok a helyek, ahol a felp. az alp. áruinak üzleti forgalmat létesíteni köteles volt, s ki van kötve az is, hogy felp. a kijelölt területeken belől akkor és oda köteles utazni, amikor és ahová azt az igazgatóság jónak találja. Minthogy pedig bizonyos árukra nézve az üzleti forgalomnak meghatározott területeken és időben való létesítésénél ennek eredménye a helyi viszonyok é3 körülmények befolyása alatt áll, ennélfogva kétségtelen, hogy az üzleti eredménynek nagysága, amelynek létesítése a felp.-nek szerződésszerű feladata volt, nemcsak az ő tevékenységétől, hanem egyéb körülményektől is függött, következőleg még ha létezik is olyan kereskedelmi szokás, amely a kereskedelmi utazó alkalmasságát az általa létesített üzleti forgalom eredménye szerint határozza meg, ez a felp. irányában nem nyerhetne alkalmazást s az a fenforgó esetben az ügy eldöntésére lényeges körülményt nem képezhetvén, annak megállapítása végett a bizonyitásfelvétel mellőzése által a felebbezési bíróság jogszabályt nem sértett meg. Alaptalan az alp.-nek az a panasza is, hogy a kereskedelmi utazókra nézve fenálló üzleti szokás alkalmazásától eltekintve is, már magában véve a létesített üzleti forgalom csekélysége elegendő okát képezhette a szolgálati szerződés felbontásának.