Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

180 Segéd joga a szolgálat elhagyására. ,:^xvn-«hordja el magát» az üzlethelyiségből kiutasította; megállapította továbbá 5g> ^ a felebbezési bíróság azt a tényállást is, hogy felp. oly személyes bántalmazást vagy becsületeértést, melynek alapján szolgálatából az 1884. évi XVII. tez. 95. §. a) pontja és az 1875. évi XXXVII. tcz. 58. §. 2-ik pontja értelmében felmondás nélkül azonnal kilépni jogosított lelt volna, nem bizonyított és hogy alp. felp.-t állásának elfoglalására a felfüggesztést követő napon felszólította. Tekintve már most, hogy felp.nek a könyvvivői szolgálattól történt felfüggesztése és közvetlen ezután az üzlethelyiségből való kiutasítása egymagában véve a fenforgott körülmények között szolgálatból elbocsátást nem képez; tekintve, hogy alp.nek az a cselekménye, mely szerint a szolgálattól felmentés után felp.-t Bzóvita közben az üzlethelyiségből kiutasította, minthogy erre különben is maga felp. adott okot, oly cselekménynek, melynek alapján felp. a könywivői állásának újból elfoglalását megtagadni jogosított lett volna, nem tekinthető: a felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt, midőn felp.-t a három havi felmondási időre követelésbe vett 240 írt járandósága iránti keresetével elutasította, s ugy a per-, valamint a felebbezési költség megfizetésére kötelezte, mert az a kereskedelmi alkalmazott, a kit a munkaadó szolgálatából el nem bocsát, és a ki törvényes ok nélkül szolgálatából felmondás nélkül kilép s azt a munkaadó felhívására elfogadható ok nélkül újból el nem foglalja, e kilépés napjától fizetésre többé igényt nem tarthat. (1899. máj. 8. G. 26.) Hatáskörből való kimozdltás mint szerződésszegés. 300. C: Az 1. a. felfogadó levél szerint, a felp. az alp.-nek 2500 irtot tartozik megfizetni, ha a szerződési idő lejárta előtt ok nélkül elbocsátja. Ilyen elbocsátásnak minősül a felp. részéről beismert az az eljárás, melylyel a határozott hatáskörrel szerződtetett alp.-t e hatáskörében nem pusztán korlátozta, hanem abból kimozdította s az alp.-nek helyzetét abban a gyárban, melynek vezetésére és kezelésére szerződésileg hivatva volt, lehetetlenné tette azáltal, hogy a pénztár kezelését és a gyár műszaki vezetését más-más egyénekre bizta, a formaszerü elbocsátás helyett oda törekedett, hogy az önérzetében sértett alp. állását mentől elébb elhagyja és mitsem változtat ezeken a viszonválaszban beismert az a körülmény, hogy az alp. ezt az eljárást egy ideig tűrte, mert az belenyugvásnak csak abban az esetben volna tekinthető, ha részére egyáltalán valami megfelelő teendő jelöltetett volna ki. Ezek szerint az alp. részére a felfogadó levélben biztosított végkielégítési összeg az alp.-nek annyival inkább jár, mert a felp. keresetét arra nem is alapította, hogy a szerződési viszony időelőtti felbontására az alp. különös okot szolgáltatott s a mennyiben a per folyamán e részben felhozatott, hogy az alp. vezetése alatt a gyárban elfoglalt munkások között elégedetlenség mutatkozott, s hogy a gyártmányon az alp. vezetése idejében minőségi hanyatlás lett volna észlelhető. (96. febr. 25. 1509/94.).