Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)
Segédszemélyzet. tcz.-nek a kereskedői segédekre vonatkozó határoz a- \cz tai a czégvezetőkkel, mint ilyenekkel szemben nem fl . alkalmazhatók, hanem a fenforgó kérdés elbírálásánál csakis a Kt.-nek a czégvezetőre Vuzi-ílioző rendelkezései és a felek közt létrejött szerződési megállapodás veendők irányul. A Kt. 51. §-a értelmében a czégvezetés visszavonható ugyan bármikor, de csakis a fenálló szolgálati viszonyból eredő jogok nélkül Eldöntendő kérdés tehát az, hogy jogában állott-e alp.-nek felp.-t, mint czégvezetőjét, a határozott időtartamú A. a. szolgálati szerződésben megállapított szerződési idő eltelte előtt szolgálatából egyoldalulag elbocsátani a nélkül, hogy az elbocsátás következtében a kikötött szolgálati idő hátralevő tartamára felmerülő kárát megtérítette? Ez a kérdés nemleges értelemben volt eldöntendő. Az ugyanis nem képezi kérdés tárgyát, hogy budapesti üzletének megszüntetése sem törvénynél, sem szerződésnél fogva nem jogosította fel alp.-t arra, hogy felp.-t szolgálati szerződéséből származtatott igényeinek sérelmével egyoldalulag elbocsássa; az elbocsátás tekintetében alp. által felhozott többi okokat pedig az alsóbiróságok az általuk vonatkozólag felhozott indokok alapján helyesen mellőzték. (1898. márcz. 17. 741.) A szolgálati szerződés megkötése. 274. K. és V. tsz.: Felp. keresetével elutasittatik. Bpesti T.: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletének megváltoztatása mellett felp.-nek 230 frt követelését közadós G. L. és csődtömege ellen megítéli és azt az első osztályba sorozza. Alperes tagadása ellenében, hogy ő felperest kereskedelmi utazónak végleges alkalmazásban fel nem fogadta, unnak bizonyítása, hogy alp.-nél alkalmaztatása végle0.: és nem csak próbaidőre ideiglenes volt. és hogy ehhez képest őt mint véglegesen alkalmazott kereskedelmi utazó-segédet felmondási idő illeti meg, felperest terhelte, a ki a fel mondási időre járó fizetés iránti keresetét megindította: ama körülmény pedig, hogy felp. alp. által mint kereskedelmi utazó 100 frt havi fizetés mellett tényleg alkalma^Ltott, a végleges alkalmazás mellett vélelmet meg nem állapit. (1888. okt. 24. 846. sz.) Az ipartörvény 88. S-ának és az abban foglalt törvényes próbaidőnek alkalmazhatósága a kereskedőre. 275. C: Mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztatik és az esetre, ha felp. a főesküt arra: «hogy alp. őt bolti segédül fogadta feí» leteszi, köteles alp. felp.-nek a kereseti 60 írt tőkét, ennek 1883. évi decz. 22-től járó 6% kaisitcüí megfizetni. Indokok: Alp. nem tagadta, hogy felp.-t üzletébe felfogadta, csupán azt vitatta, hogy iparra és nem kereskedősegédi minőségbe i fogadván őt fel, az ipartörvény 57. § által a megállapított egy heti próbaidő letelte előtt szabadon elbocsájthatta. Felp. ennek' ellenkező-