Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

160 Állandó alkalmazás. : XXXVII. rendelkezett, sőt felajánlott esküje szerint, naponként még két órát sem i5> g volt köteles alp. üzletében működni, íelp. ily alkalmaztatás mellett kereskedői segédnek nem tekinthető és igy a kereskedői segédeket megillető feln.ondáshoz sem lehet igénye. C: Hh. (1900. inárcz. 6. 873/99.) 262. S m s z. : A rendes fizetés nélkül egyedül az egyes ügyletek után dij (provisio) mellett működő ügynök szolgálati viszonyban állónak tekinthető nem lévén, a kereskedői segédszemélyek közé nem tartozik; dijai iránti követelését tehát az iparhatóság mellőzésével egyenesen birói utón érvényesítheti. (1326/78.) 263. Bpesti T.: Kereskedősegédeknek, minő a Kt. 57. §-a szerint a könyvvivő is, a dolog természeténél fogva, de az ipartörvény 90. és 108. §-aiból kitetszőleg is csak oly egyének tekinthetők, kik ugyanazon időben egész tevékenységüket azon egy főnöknek szentelik, vagyis annál állandó és nem hetenkint néhány órát igénybe vevő munkára vannak alkalmazva; miből kifolyólag a Kt. 57. §-ában szabályozott felmondási idő is csak az ily állandóan alkalmazott kereskedősegédeket illeti meg. Minthogy pedig felp. hetenkint pár napon át csak néhány órára járt be az üzletbe s foglalkozott alp.-i könyvek vezetésével, felp. tehát, mint olyan, ki alp. üzletének egész tevékenységét nem szentelte, hanem ott mellékkereset gyanánt hetenkint csak néhány órán át foglalkozott az adatoknak a könyvekbe bevezetésével, felmondásra igényt nem tarthat. C: Hh. (87. jun. 10. 362.) 264. Bpesti tsz.: Kereskedősegédeknek, minő a Kt. 47. §-a szerint a könyvvivő is, a dolog természeténél fogva, de az ipartörvény 90. és 108. §-aiból kitetszőleg is csak oly egyének tekinthetők, kik ugyanazon időben egész tevékenységüket azon egy főnöknek szentelik, vagyis annál állandó és nem naponkint néhány órát igénybe vevő munkára vannak alkalmazva. Az tehát, ki valamely czégnél az esteli órákban, illetőleg éjjel könyvvivői munkát végzett, kereskedősegédnek nem tekinthető, hanem közte és a czég között fenforgó viszony a közönséges munkabéri szerződés fogalma alá esik. (1895. E. 3.) C) Mert ipari természetű munkát végeznek. 265. C: Szabóüzletben alkalmazott szabász nem keresk. segédnek, hanem csak iparos-segédnek tekintendő. (1115/85.) = Hasonló: C. (90. máj. 9. 2697.) 266. S.: A havi fizetés mellett felfogadott, főnökétől függő viszonyban álló s hatáskörénél fogva csak segédnek tekintendő nyomda-müvezető (factor) az 1872. VIII. tcz. 24. §-a alá vonható üzletvezetőnek nem tekinthető, miért is közte és főnöke közt a munkaviszony megszűnéséből felmerülő peres kérdések az ipartörvény 98. §-a értelmében első sorban az iparhatóság elbírálása alá tartoznak. (6885/80.) = Lásd még az ipartörvénv 17P>. §-át.