Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

158 A kereskedősegérl fogalma. 1875:xxxvn. ződést nem alkot, sem ilyet nem pótol, mert továbbá alkalmazott alatt a kereskedői világban nemcsak a kereskedővel szolgálati viszonyban álló 55' §' segédszemélyzet, hanem az ügynök is értetik; felp.-nek alkalmazottként lett megjelöléséből nem lehet tehát levonni azt a következtetést, hogy felp. alp.-sel szolgálati viszonyban állott. (97. szept. 9. II. G. 51;) Kik nem kereskedősegédet A, Mert főnökük nem kereskedő. 260. C: Alp. felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési biróróság Ítélete megváltoztattatik, felp.-ek keresetükkel elutasittatnak. Indokok: Alp.-nek az a pergátló kifogása, hogy a polgári pert az 1884 : XVII. tcz.-ben foglalt ipartörvény 141. és 146. §-aiban szabályozott iparhatóság előtti eljárásnak kell megelőznie és az a kérelme, hogy emez előzetes iparhatóság előtti eljárás hiánya miatt a megtámadott ítélet a sommás eljárási törvény 27. §-ának 1. pontja, továbbá annak 166. §-a és 185. §-a b) pontja alapján feloldassák, s a polgári peres eljárás megszüntettessék, alaptalannak találtatott. Az 1884: XVII. tcz. (ipartörvény) 146. §-a és az 1891 : XIV. tcz. 85. §-a ugyanis kimondja, hogy az utóbbi törvény szerint szervezett betegsegélyző pénztárak nem tekinthetők a Kt. alapján alakult szövetkezeteknek, de annál kevésbé tekinthetők a kereskedelmi törvényben szabályozott valamely más alakzatú kereskedelmi társaságnak; következésképpen az alp. kerületi betegsegélyző pénztár és ennek pénztárnoki és ellenőri állású alkalmazottjai közötti jogviszonya az 1875 : XXXVII. tcz.ben foglalt Kt. hatodik czimének és az 1884: XVII. tcz. 141. és 176. §-ainak határozmányai annál kevésbé alkalmazhatók, mivel az 1891 : XIV. tcz. 176. §-a szerinti eldöntés útjára, a melyek általában a munkás és a munkaadó között, a visszatartott betegsegélyezési járulékok tekintetében támadnak, és a melyek a betegsegélyző pénztár és a munkaadók közt, az utóbbiakat terhelő befizetési kötelezettség iránt keletkeznek, azok a vitás ügyek pedig, a melyek biztosított személyek és a betegsegélyző pénztár közt a nyújtandó segély tekintetében forognak fenn, a pénztári alapszabály szerint alakított választott bíróság hatáskörébe tartoznak, holott a fenforgó perben a vita a kerületi betegsegélyző pénztár és az ennek igazgatósága részéről megválasztott pénztárnok és ellenőr közt a szolgálati viszony feltételes felmondásának érvényessége felett keletkezett. Ellenben alapos alp.-nek az a panasza, hogy a felebbezési bircság jogszabály sértésével mondotta ki a az alp. kerületi betegsegélyző pénztár igazgatósága részéről feltételesen eszközölt felmondást érvénytelennek. Habár az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segélyezése czéljából a betegsegélyezési pénztirak felíl itísát törvény rendelte is el, és habár ezek a pénztárak kormányilag jóváhagyott alapszabályokkal bírnak és felügyelet és ellenőrzés tekintetében az iparhatóságoknak vannak alárendelve, azért mégis eme betegsegélyző pénztárak