Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Kereskedelmi meghatalmazottak. 143 235. C: A «Magyar Geniusz» irodalmi vállalat részvénytársulatnak, 1875:XXXVIL K. Ü. elleni 115 frt iránti kereskedelmi perében itélt: 53., 54. §§ A másodbiróság Ítéletének az a része, a melylyel felp. 50^ frt résztőke iránti keresetével elutasittatott, helybenhagyatik, egyéb részében azonban a másodbiróság ítélete megváltoztatik és az elsőbiróság ítéletének alp.-t 65 frt tőke, ennek kamatai és a perköltségben marasztaló rendelkezése hagyatik helyben azzal a hivatalból tett módosítással, hogy a marasztalási tőke után 1895 július 1-től csupán 5% késedelmi kamat jár. Indokok: Az az ügynök, a kit a kereskedő a telep helyén kivül ügyletek megkötésére megbíz, a Kt. 45. §-a értelmében oly meghatalmazottjának tekintendő, a kinek jogköre kiterjed mindazon ügyletekre, melyek a kereskedelmi üzlet folytatásával rendszerint járnak. Ebből folyóan alp. joggal hivatkozhatik arra, hogy ő felp. ügynökével a kereset alapjául szolgáló ügyletet annak Bécsben járt ügynökével a 2. a. ellenrendelési jegy tartalmához képest ekként kötötte meg, hogy jogosítva legyen a hirdetés megjelenésére adott megredelést, tízszeri megjelenése után visszavonni. Minthogy pedig alp., beismerten 1892. deczember 17-én a 3. a. levélben felp.-t arról értesítette, hogy o jogával élve a hirdetés további megjelenését beszünteti, felp.-nek az ezen levél vétele után megjelent hirdetésnek nem kifogásolt közlési diját, 50 irtot keresetbe venni joga nincs; miért is a másodbiróság Ítéletét annyiben, a mennyiben felp.-t 50 frt résztőke iránti keresetével elutasította, helybenhagyni kellett. Az 1892. deczember 17-ig megjelent hirdetések 65 frtnyi közlési dijára vonatkozólag azonban az elsőbiróság marasztaló Ítéletét a benne foglalt megfelelő indokoknál fogva annyival inkább kellett helybenhagyni, mert az a vitatott szóbeli megállapodás, hogy felp. a megjelent hirdetéseket tartalmazó lappéldányokat alp.-nek beküldeni tartozott, csak abban az esetben lehetne befolyással felp. kereseti jogának megállapítására, ha az is kiköttetett volna, hogy eme kötelezettség elmulasztása az ügylet érvénytelenségét vonná maga után, a mit pedig alp. nem is állit és mert a lapokban a hirdetések is rendszerint a lap nyelvén közöltetvén, felp.-nek erre vonatkozó ellenkező kikötés hiányában kétségtelen joga volt ahhoz, hogy a neki német szövegben átadott hirdetést, a lap nyelvének megfelelően magyar szöveggel közzétehesse, azt pedig, hogy a közölt magyar szöveg az átadott német szövegnek meg nem felelne, alp. nem is állítván, ez irányban jogsérelemről nem panaszkodhatik. (1896. nov. 17. 957. tíz.) 236. 0. J. és 0. B. gazdálkodók S. S.-nek, a ki a ..... gazdasági gépgyár részvény-társulat érdekében mint közvetítő ügynök járt el, átadták az 1896. január 17-én kelt A) alatti okiratot, mely szerint az emiitett gépgyárnál egy hét lóerejü gőzmozdonyt és cséplőgépet rendelnek meg. Az okiratban többi között az foglaltatik, hogy ezen a megrendelőket már most kötelező •ételi üplet elfogadása és teljesítése a gyár szabad elhatározására van bizva •s az ajánlat megbirálásához szükséges idő lefolyása után a gyár határozand *s iránt, vájjon aa eladott tárgyakat szállitja-e, és hogy a szállítás a gyár-