Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

144 A.Z ügynök fogalma. 1875: XXXVII. táshoz szükséges határidő lejártával a cséplési munkaidő megkezdéséig eszköztcz- lendő 0. J. és 0. B. nyomban az A) alatti okirat kiadása után, január 21-én 53., 54. §§. azt irták a gy^nak, üogy ajánlatukat visszavonják. Ennek ellenére a gyár május hóban a vételárösszeg erejéig a zálogjogot 0. J. éa társa ingatlanaira beketf-leztette és aratás idején az A) alatti okiratban leirt gépeket részükre szállította, azonban ezek az átvételt megtagadván, a gépek vasúti fekbér cziméu elárvereztettek, mire a gyár 0. J. és társa ellen G074 K. vételár iránt pert indított. A felebbezési biróság felp.-t keresetével, a C. pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő okokból: C: Felp. felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság helytelenül alkalmazta a szerződés létrejöttére vonatkozó jogszabályokat, midőn az A. alatti okiratot szerződés helyett csak vételi ajánlatnak minősiti és e mellett a szerződés létrejöttéhez még azt kivánja, hogy a felp. az alp.-eket egyáltalán — de különösen ezeknek ilyen irányú külön felhívása hiányában is — az elfogadásról értesíteni tartozott volna; továbbá, hogy jogszabályt sértett a felebbezési biróság az által is, hogy abban az esetben — ha a felp. tartozott volna is az alp.-eket értesíteni — azt a körülményt, hogy a felp. az A. alatti okirat alapján az alp.-ek ellen zálogjogbekebelezést eszközlött ki. a miről az alp.-ek tudomást nettek, a felebbezési biróság nem minősítette olyan jogcselekménynek, a mely az értesítést magában foglalja. Felp. panasza alaptalan. Ugyanis jogszabály, hogy szerződés csakis a feleknek egymás irányában tett egyező akarat::-' . vetni ixiSct utján jön létre. Minthogy pedig a felebbezési bíróságnak meg nem támadott ítéleti tényállása szerint, S. Soma, a ki az A. alatti okiratot az alperesektől átvette, ügyletek kötésére a felperes részéről nem volt megbízva, hanem csak arra, hogy megrendeléseket gyűjtsön: S. S. csupán közvetítő ügynök volt, s mint ilyen, a felp. nevében kötelező elfogadási nyilatkozatot nem tehetett. Minthogy továbbá az A. alatti okiratban akaratnyilvánítás csakis az alp.-ek részéről foglaltatik: ennek az okiratnak a csupán közvetítő ügynökként szereplő S. S. által történt átvétele és a nevezettnek ez alkalommal tett bármiféle kijelentése nem eredményezhette a felp. részéről az alp.-ekével egyező akarat nyilvánítását és igy szerződés létrejöttét sem. Helyes tehát és a fennebb idézett jogszabálynak megfelel a felebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a S. S. utján a felp.-hez jutott A. alatti okiratot az alp. részéről való ajánlatnak minősítette és ahhoz, hogy szerződés létrejöjjön, a felp.-nek az alp.-ek irányában tett az ajánlattal egyező akaratnyilvánítását, vagyis az alp.-eknek az ajánlat elfogadásáról való értesítését megkívánta. De alaptalan a felp.-nek az érvelése is, hogy az elfogadásról csak abban az esetben tartozott volna az alp.-eket értesíteni, ha ezek