Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

140 Álképviselő felelőssége. 1875:SXXVH. árukat a «S. et L.» czég tagja: S. E. rendelte meg és az áruk a neveUz' zett czég alatt vezetett üzletbe befolytak s ott elraktároztattak. Ebből a 52' ^ tényből helyesen vonta le a felebbezesi bíróság azt a jogi következtetést,, hogy a nevezett a «S. et L.» czég illetőleg alp., mint eme czég egyik tagja, a közkereseti társaság által átvett és elraktározott áruk vételáráért felelős; mivel ha S. E. nem volt is jogosítva a nevezett czég részére megrendeléseket joghatályosan eszközölni, nevezett czég S. E. megrendelését, az áruk átvétele és beraktározása által utólag jóváhagyta, de felelős volna a czég és alp. az áruk vételáráért még abban az esetben is, ha megrendelés egyáltalán nem történt volna, mivel ebben az esetben a meg nem rendelt áruk elküldése, felp. által tett ajánlatnak volna tekinteendő, a mely ajánlatot a czég az áruk átvétele és beraktározása által elfogadott. Az a körülmény jpedig, hogy eme áruk megérkezésiről, átvételéről és elraktározásáról alp. tudomással birt-e? közömbös; mivel alp., mint az üzlet tulajdonosa, miként azt a felebbezési bíróság helyesen kifejtette, a kereskedői gondosságból folyólag, felelős azoknak az eljárásáért, a kikre üzletének vezetését bizta és ebből kifolyóan nem védekezhetik azzal, hogy üzletének mikénti állásáról és arról, hogy az üzletbe mily áruk folytak be, tudomással nem birt. Alaptalan tehát alp.-nek ae a panasza, hogy a nevezett czég részéről megfelelő akaratkijelentés hiányában jogügylet létre nem jöhetett volna; mivel az áruk átvételével és elraktározásával az az akaratkijelentés is megtörtént. (1901. okt. 3. II. G. 70. sz.) üzérkedési tilalom. Az üzérkedési tilalom csak ügyletekre vonatkozik. 53., 54. Q§. 231. Bpesti T.: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felp.-t keresetével elutasítja. Indokok: Az alp. által felhívott és kihallgatott tanuk közöl P. F. J. tanúnak a 4:/. a. kérdőpontok 3., 4. és 11., J. K.-nak az 5:/. a. kérdőpontok 2., E. S.-nak a 8:/. a. kérdőpontok 2. és W. K.-nak a 10:/. a. kérdőpontok 2. és 4. kérdésére tett ama vallomása összevetéséből, hogy P. felp. részére többször váltott vasúti menetjegyet Lábatlanba utazásra, hogy felp. J. K.-val Lábatlanba utazott, Calderoni üzletében pedig tanú jelenlétében a lábatlani czementgyár részére két alkalommal olvasztó tégelyt és üvegmüszereket rendelt, továbbá, hcgyJ.K. mérnökkel a lábatlani czementgyár berendezését eszközölte, felp. legalább három izben utazott Lábatlanra az idő alatt, melyben alp.-nél alkalmazva volt, végül, hogy felp. ugyancsak alp.-nél alkalmaztatása idején csaknem minden héten megjelent Lábatlanba és ott a munkák kiosztása és megrendelése körül intézkedett, a munkálatokra nézve a lábatlani czementgyár alkalmazottjainak utasításokat adott és hogy Calderoni üzletében ugyanazon egyén által a lábatlani czementgyár részére olvasztó tégely és üvegmüszerek valóban megrendeltettek: okszerű köv:tkeztetés utján kétségtelenül megállapítható, hogy felp. alp.-nél alkalmaztatása idején az alp.-ével hasonló és így concurrens lábatlani czementgyár érdekében