Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Kereskedelmi meghatalmazottak. 141 is működött, az pedig nyilvánvaló, hogy felp., ki igazgatói minőségben I875:xxxyn alp. gyárának önálló vezetésével volt meghízva, az által, hogy egy alp.-ével 53^ -4 ^ concurrens vállalat érdekében működött akkor, midőn a fenforgó alkalmazotti viszonynál fogva minden munkásságát alp.-nek, mint főnökének érdekében kellett kifejtenie, alp. bizalmával visszaélt és alp. üzlete érdekeit veszélyeztette. Minthogy alp. a bizalmával való visszaélés és üzlete érdekeinek veszélyeztetése miatt felp.-t. kire mint magán alkalmazottra az 1884: XVII. tcz. intézkedései alkalmazandók, a mcst idézett törvény 94. §-ának g) pontja alapján 1890. évi ápr. 16-án felmondás nélkül, illetve az előzőleg ugyanazon hó 9-én bekövetkezett felmondástól számított 3 hó eltelte előtt és azonnal elbocsátani jogosítottnak tekintendő és igy felp.-nek a felmondási időre alp.-sel szemben igényei nincsenek, azt pedig, hogy 1890. évi áprilisban alp. 155 frt 57 krt kifizetett, keresetében elismerte, következőleg tényleges alkalmaztatása idejére fizetését megkapta. C: A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőfokú bíróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: Felp., ki mint az alp. gyárának teljhatalmú igazgatója és vegyésze volt alkalmazva, a gyárnak legjobb belátása, erélye és szakértelme szerint leendő vezetésére volt ugyan kötelezve, de az alp.-nél teljesítendő volt kötelességek mellett netán fenmaradt szabad idejének a gyárvezetés keretén kivül álló működésre fordításától egyedül az esetben volna eltiltottnak tekinthető, ha a közte és alp. közt létrejött szolgálati szerződésben világosan kiköttetett volna, hogy felp. összes idejét és tevékenységét kizárólag csak alp. gyárának szentelni tartozik. Ily kikötést azonban a szolgálatba lépést megelőző levelezésben, mely ez esetben a szerződés helyét pótolja, nem foglaltatik; másrészt alp. adatot sem szolgáltatott arra nézve, annál kevésbé bizonyította azt, hogy felp. az ő (alp.) gyárának igazgatása körül oly mulasztást vagy kötelességszegést követett volna el, mely alp. gyárüzletére vagyoni hátrányt okozott, sőt nem is állította, hogy felp.-t igazgatói teendőinek pontosabb végzésére felhívta, avagy a gyárvezetésen kívüli működéstől eltiltotta volna. Ebből folyólag mindazok a ténykedések, melyeket az alsóbb bíróságok a kihallgatott tanuk vallomásai alapján beigazoltnak mondanak, összességükben sem tekinthetők olyanoknak, melyek miatt alp. felp.-t szolgálatából felmondás nélkül elbocsátani, illetve a kikötött s alp. által be is tartott három havi felmondást visszavonni jogosítva volt volna. (1894. nov. 15. 16. sz.) Az üzérkedési tilalom szerződéses kiterjesztése az alkalmazás megszűnése utáni időre. 232. C. mint felülvizsgálati bíróság: Felp. felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság ítélete feloldatik. Indokok: ... Áttérve felp. részéről az anyagi jogszabály megsértése tekintetében felhozott panaszra, ez a panasz alapos.