Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

A kereskedő fogalma. ELSŐ RÉSZ. 1875:XXXVn. tcz. Kereskedők és kereskedelmi társaságok. ELSŐ CZIM. KERESKEDŐK ÁLTALÁBAN. A kereskedő fogalma. A kereskedői minőség tárgyi előfeltételei. 5- S m 3 z. : A gyógyszertárak az 1876. évi közegészségügyi törv. 128. §-a szerint az ipartörvény rendelkezése alá nem esnek s ez alól magának az 1872-iki ipartörvénynek 105. §-a 1." pontjában is határozottan kivétettek: ehhez képest a gyógyszertárakban alkalmazott segédek sem tekintethetvén az ipartörvény értelmébeni iparos, illetve kereskedői (ipartörvény 1. §.) segédeknek: ebből önként következik, miszerint az azok 6 főnökeik közötti viszonyra a keresk. peres eljárást szabályozó rdt. 6. §-a 8. pontjának intézkedése, mely félreérthetetlenül csak az ipartörvény 98. §-ában (1. §.) megjelölt személyekre vonatkozik, épp oly kevéssé nyerhet alkalmazást, mint nem alkalmazható az a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetett államvasutak igazgatósága s ennek hivatalnokai közt a szolgálati viszonyból felmerülő vitás kérdésekre. De, hogy a gyógyszerészek azért, mivel az ipartörvény alól kivétettek és közegészségi közegnek neveztetnek, kereskedőknek egyáltalában nem tekintethetnének; ezt a kir. smsz. 1877. évi 1577. sz. a. kelt határozatában ki nem mondotta; de ki sem mondhatta: minthogy hasonló ki jelentés a Kt. 258. §-ának 1. pontjával kiegyenlíthetik M ellenkezésbe jönne, mely szerint áruknak avégbőli vétele, hogy azok természetben, vagy feldolgozva tovább eladassalak, absoiut, mindenkire nézve egyaránt kereskedelmi ügyletet képez, s az, ki az áruknak akkénti forgalomba helyezésével rendszerint foglalkozik, a Kt. 3. §-a értelmében, kivétel nélkül kereskedőnek tekintendő. Hogy pedig a gyógyszerészeknek üzleti állandó foglalkozását áruknak adásvétele s ez ismét állandó jövedelmi forrásukat képezi: ezek oly köztudomású tények, melyekre elég egyáltalában hivatkozni. Végül a gyógyszerészeknek a Kt.-ben megállapított fogalmak szerinti kereskedői minőségüket kétségtelenné teszi még a közegészségi törvény 127. §-a is, melyhez képest azoknak üzleti könyvei a «többi» kereskedelmi könyvek kategóriájába soroztainak és összhangzólag a fennállott 1840 : XV. tcz. II. R. 106., 107. és XVI: tcz. 23. §§-aival, oly bizonyítási hatállyal ruháztatnak fel, minővel a Kt. 31. §-ának értelmében egyedül a bejegyzett kereskedők könyvei bírnak. (Teljes ülési haíározat. 78. decz. 27. 26713. sz.) — Azonos: K. és V. tsz. 1900. jan. 31. 784/1899.