Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

128 Vélelmezett kereskedelmi meghatalmazottak. 1875:XXXVII alp.-nő üzérkedett és melyek eladására Sch. M. jogositványnyal nem 4<)CZ'§ kirt> végre, hogy Sch. M. az időszerint fizetésképtelen volt, a Kt. 49. §-a értelmében alaposan következtethető, miszerint a fenforgó vételi ügyletek mindkét szerződő fél, t. i. ngy felp., mint Sch. M. akarata szerint alp.-nő, mint főnök nevében köttettek; tekintve, hogy ennélfogva ezen ügyletek által az idézett törvényhely szerint felp. irányában alp.-nő lett kötelezve; tekintve, hogy alp.-nő az áruk szállítását nem tagadta és a keresetbe vett vételár összegét sem kifogásolta: alp. czég marasztalandó stb. (87. ápr. 5. 1187.) 218. Szegedi jbg. : Alp. köteleztetik a kereseti 283 írt 50 kr. iőkét felp.-nek megfizetni, stb. Indokok: Tekintve, miszerint a Kt. 49. §-a értelmében mindazon ügyletek által, melyeket a czégvezető főnöke nevében köt, tekintet nélkül arra, hogy az ügylet világosan a főnök nevében köttetett-e, vagy a fenforgó körülményeknél fogva a szerződők akarata szerint a főnök nevében kötöttnek tekintendő, harmadik személyek irányában jogokat egyedül a főnök szerez; tekintve továbbá, miszerint alp. a 24520. sz. tárgyalási jegyzőkönyv szerint beismerte, miszerint Cz. S.-ral kötött egy szalonnavételi ügyletet, az átvételnél azonban a szalonna minőségére és mennyiségére nézve differentiák merülvén fel, a vételárból 30 forintnyi levonást akart tenni, mibe azonban Cz. S. bele nem egyezvén, ezen 30 frt levonásával eladó részére járó 253 frt 50 krt birói letétbe helyezte; tekintve továbbá, miszerint alp. azt, hogy Cz. S, felp.-i czégnek nem czégvezetője, vagy hogy neki arról, hogy Cz. S. felp. czégnek czégvezetője, tudomása ne lett volna, 5s hogy Cz. S. a kérdéses ügylet megkötésével a czégvezetői jogkörét túllépte volna, nem is állította; másrészt pedig azon kifogást, hogy az általa átvett szalonna minősége és mennyiségére nézve oly differentiák merültek volna fel, melyek 30 frtnyi vételárkülönbözetet idézték elő, bizonyítani csak meg sem kísérlett; tekintve végül, miszerint azon körülmény, hogy Cz. S. a NB. alatti magánlevélben aláírásával a czégvezetésre vonatkozó toldást nem csatolta, arra nézve a kérdéses ügylet nem a czég nevében és részére köttetett, egyáltalában a legcsekélyebb bizonyítékot nem képezi; mindezen indokoknál fogva a kérdéses ügylet a czég részére kötöttnek volt tekintendő annál is inkább, mert a czég jelen keresetével a pert a Kt. 54. §-ában meghatározott időben megindította, stb. (1888. febr. 18. 2554. sz.) Bpesti T.: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felp.-t keresetével elutasítja. Indokok: A Kt. 49. §-a értelmében a főnök csak r.zon ügyletek által szerez harmadik személyek irányában jogokat, melyeket a czégvezető a czégvezetésnek megfelelőleg a főnök nevében köt, vagy a melyekre nézve a fenforgó körülményeknél fogva alaposan következtethető, hogy a szerződő felek akarata az volt, hogy azok a főnök nevében kötöttnek tekintessenek. Felp. azt a körülményt, hogy Cz. S. a kérdéses ügyletet az ő nevében s az ő részére kötötte alp.-sel,