Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

114 Az utazó hatásköre. 1876: XXXVII. oly írásbeli ajánlatot vett át, mely szerint felp. az alp. czégtől 480 barell, vagyis nyolcz waggon petróleumot, métermázsáját 36 korona 80 fillérrel ^* ^' számítva olykép vesz meg, hogy alp. tartozik szeptember hótól kezdve havonkint egy-egy waggont K.-re, felp. telepének helyére szállítani. A neve­zett ügynök ezt az ajánlatot alp.-nek azonnal elküldötte, utóbbi azonban erre azonnal nem nyilatkozott és később a szállítást sem teljesítette. Felp. ezután szeptember 30-án a kir. közjegyző utján postára adott levélben értesítette alp.-t, hogy a nem szállítás miatt óvást emel és kártérítést fog követelni. 1899. október és november hónapokban a petróleum piaczi ára K-en 40 korona 99 fillér volt. Felp. most már három keresetet indít az alp. czég ellen és a kereset alapján képező tényeket előadván s hivatkozással arra, hogy alp., minthogy vele állandóan üzleti összeköttetésben volt, az 1899. június 11-én tett írásbeli ajánlatára a Kt. 320. §-a értelmében haladék­talanul nyilatkozni tartozott volna, azonban erre csak két hónap elteltével felelvén és pedig akkép, hogy az ajánlatot el nem fogadja, neki kártérí­téssel tartozik és pedig annyival inkább, mert a közbenjárt H. M. az alp. czégnek rendes alkalmazottja, meghatalmazottja volt. Kártérítési követeléséül az árkülönbözetet felszámítván, kéri alp.-t az egyes keresetekben az 1899. évi szeptember, október és november hónapokban szállitandó volt egy-egy waggon petróleum után járó, 1084 korona 96 fillért tevő árkülönbözet meg­fizetésére kötelezni. — Alp. ezzel szemben azzal védekezik, hogy igaz ugyan, hogy felp. tőle az előző években nagyobb mennyiségű petróleumot vásárolt, de állandó üzleti összeköttetésben egymással nem állottak, mivel az előzi' ügyletek már régen lebonyolitva voltak, a midőn felp. uj ajánlatot tett. Igaz az is. hogy H. M. neki a felp.-i uj ajánlatot átadta, de csak meg­őrzés végett, H. M. egyébiránt nem volt az ő meghatalmazottja, hanem mint ügynök neki csak alkalmilag hozott ajánlatokat. Ily körülmények között tehát ő a felp. ajánlatára nyilatkozni nem tartozott s a mennyiben nem nyilatkozott, az ajánlat el nem fogadottnak tekintendő. Felp. az állandó üzleti összeköttetés fennállásának bizonyítására még arra hivatkozik, hogy az 1898. évi petróleum vétel az akkori év egyes hónapjaira fedezte üzletbelí szükségletét az uj ajánlat megtételéig, H. M. mint tanú kihalgattatván, azt vallja, hogy ő a felp.-i ajánlat átvételekor kijelentette, hogy a vétel csak az alp. hozzájárulása esetében lesz joghatályos. Az elsőbiróság alp.-t a kere­setek értelmében marasztalta, ellenben a fellebbezési bíróság felp.-t két egye­sitett keresetével elutasította. C: Felp.-t felülvizsgálati kérelmével elutasította a kővetkező indo­kolással: A felebbezési bíróság ítélete és a tárgyalási jegyzőkönyvek sze­rint a felek egyike sem állította azt, hogy közöttük a jelen per alapját tevő 300 barrel petróleumra nézve vételi ügylet azzal a bontó felté­tellel jött létrej hogy alp. mint eladó az ügylettől tetszés szerint vissza­léphet; az pedig, hogy az eladó az ügyletet az ő utólagos jóváhagyá­sától tette függővé, nem jelenti azt, hogy 6 az ügylettől tetszése sze­rint visszaléphet, mert ilyen esetben az ügylet még létre sem jött és igy bontó feltételtől függő ügylet létrejöttéről nem lehet szó; követ­kezésképen felp. részéről a Kt. 364. §-ára alapított panasz alaptalan. A felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint alp. a H. M.-val szemben csupán az iránt tett kijelentést, hogy ez az ő részére és az ő telepén kívül eladási ügyleteket közvetítsen; és a felebbezési bíró-

Next

/
Thumbnails
Contents