Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

luiionos Kereskedelmi meghatalmazott hatásköre. XXXVII. összeállítása az alp.-t terheli. A dolog természetéből folyik az, hogy 3 g hasonló tárgyaknak több alkatrészből összeállítása minden körülmények közt szükségessé teszi azt, hogy még a kifogástalanul előkészített alkatrészek is kisebb-nagyobb mérvben átalakíttassanak. A dolognak ebben az állásában és különösen azért nem illeti meg alp.-t a minőség iránti kifogás, meri alp. beismerte azt, hogy az árut előleges megrendelés mellett megbízottja utján vette meg, mert megbízott hatásköre, ha az ár meghatározására jogosítva van, az áru minőségének meghatározására a dolog természeténél fogva kiterjed: következésképen az alp. azzal, hogy megbízottjának hatásköre a minőség tekintetében korlátolva volt, sikerrel csak akkor védekezhetnék, ha erről a korlátozásról felp.-t előzetesen értesítette volna, már p^dig ilyen értesítés a jelen esetben a per adatai szerint nem történt, mert alp. nem is állította azt. hogy neki felp. nem a megvett árut szállította; mert a felp. részéről hivatkozott tanú vallomásával bizonyítva van az, hogy felp. csakugyan a megvett árut küldötte és hogy az áru még használva nem volt. Ezeknél fogva az alp.-nek viszonkeresete alaptalan, ebben a részben tehát az elsőbiróság ítéletét helyben kellett hagyni. C: Hh. (1893. május 19. 340. sz.) Üzleti helyiség kibérlése. 170. Nagyváradi T.: Felp.-nek a panasza alaptalan, mert a Kt. 43. §-a azt tartalmazza, hogy a kereskedelmi meghatalmazottnak jogköre azokra az ügyletekre terjed ki, a melyek a főnöke kereskedelmi üzletének folytatásával rendszerint járnak és azokra a jogcselekvényekre, a melyeket az ilynemű ügyletek rend^erint szükségessé tesznek s minthogy ennek a rendelkezésnek helyes értelmezése szerint a most említett ügyletek közé csak azokat lehet sorozni, a melyek az üzletnek gyakori időközökben előforduló rendes szükségletét elégítik ki, az üzlethelyiségnek változtatása pedig ilyen szükségletet nem képez, ebből folyóan helyesen alkalmazta a felebbezési bíróság az idézett törvényszakaszban foglalt jogszabályt, a midőn annak alapján kimondotta, hogy az üzleti helyiség kibérlésére irányuló szerződésnek megkötése nem olyan jogcselekmény, a melyre a kereskedelmi meghatalmazottnak jogköre a törvénynél fogva, tehát különös meghatalmazás nélkül is kiterjedhetne s következésképen helyesen mondta ki azt is, hogy az 0. S. és felp* között létrejött bérleti szerződésből az alp.-re kötelezettség nem hárulhat. Tévesen érvel a felp. felülvizsgálati kérelmében azzal, hogy a?; állandó birói gyakorlat a bérLtl szerződés kötésénél nagyobb jelentőségű jogcselekményeket is a kereskedelmi meghatalmazott törvényei jogkörébe tartozóknak állapított meg s így, a kit a nagyobb jogo.: megilletnek, azt megilleti a kisebb is, mert a felhívott törvényszakasz tartalma szerint a kereskedelmi meghatalmazott jogkörébe tartozó cseiekvényeknek ismérvéül, nem azoknak kisebb vagy nagyobb fontossága, hanem az a körülmény van megjelölve, hogy azok rendszerint az üzlet folytatásához tartozzanak, illetve az üzlet folytatásának rendszerinti szűk-