Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Kereskedelmi meghatalmazottak. iránt a nevezett czég mint vevő felelős, az a körülmény, hogy felp.-ek 18,5t*xx utóbb K. L-töí és ennek nejétől a vételárra nézve kötelező jegyeket 43 §> és váltókat vettek át, macában véve jogilag egyébnek, mint a követelés megerősítésének nem tekinthető s igy az által ujitás jogilag létre nem jött, a nevezett czég a kötelezettség alól nem szabadult; mert a felebbezési bíróság ítéletében nincsenek tények megállapítva az iránt és a felebbezési bíróság ítéletéből, vagy a tárgyalási jegyzőkönyvekből kitünőleg a nevezett czég részéről fel sem hozatott az, hogy a vételár kifizetését egyenesen a nevezett czég és saját tartozása gyanánt K. I. és ennek nejéhez ezek személyes adósságául utalta és a kötelező jegyek és váltók kiállítása és átvét3le olyan utalás következtében történt volna; már pedig mindezek nélkül egy teljes utalvány és ennek hiányában ujitás jogilag nem létesülhetett; mert továbbá az a körülmény, hogy a váltók kiállítása és átvétele akkor történt, a mikor a nevezett czég egyik czégvezetője a felp.-ek vételári követelésének megfizetését megtagadta, szintén azt mulatja, hogy a váltók kiállítása és átvétele nem ujitás, hanem a követelés megerősítése volt; és mert ujitás csak akkor létesül, ha a korábbi kötelem megszűnik; ahhoz azonban, hogy egy kötelem szerződésszerű akaratelhatározással szűnjék meg, megfelelő kifejezett akaratnyilvánulás szükséges; már pedig a váltó adása magában véve nem íizetés, hanem csak fizetési igéret és a felebbezési bíróság ítéletéből vagy a tárgyalási jegyzőkönyvekből nem tűnik ki, hogy a nevezett czég felhozott volna olyan tényeket, a melyekből következtetni lehetne arra, hogy az összes tényezők együttes akarata az volt, hogy a vételárra nézve a nevezett czég kötelezettségének megszűnése mellett esak K. I. és neje legyen felp.-eknek személyes adósa. Ellenkezőleg a felebbezési bíróság tényként valónak fogadta el azt, hogy felp.-ek az illető kötelező jegyeket és váltókat kifejezetten biztosítékul vették át és hogy azok a közelebbi feltételek, a melyek között felp.-ekkel a vételi ügyletek megköttetnek, nem szokatlanok és a piaczi árhoz mérten nem feltűnőek; már pedig a felebbezési bíróság, kötelező bizonyítási szabály alkalmazásának esete fenn nem forogván, a S. E. 64. §. szerint a bizonyítékokat szabadou mérlegelhette és ténybeli meggyőződését a per sgész anyagából belátásához képest alkothatta meg, csak az okokat tartozott tüzetesen előadni, a melyek ténybeli meggyőződését előidézték és a melyek miatt valamely bizonyítást elégtelennek tartott, vagy a fél ajánlotta bizonyítást mellőzött: azonban ebbeli kötelezettségének a felebbezési bíróság eleget tett és a bizonyítékok megengedett mérlegelésének eredménye a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálatnak nem tárgya. (1900. október 23. I. G. 359.) 160. Pozsonyi T.: Az alp. beismerte azt, hogy felp.-től 15 drb Icádat meg és átvett, ugyanő viszontkeresetét arra alapítja, hogy felp. i kádakat szétszedett állapotban küldötte meg és hogy a kádrészek minőség tekintetében a törvényes kellékeknek meg nem feleltek. A valódisága tekintetében nem kifogásolt C. a. okirattal bebizonyítva van az, hogy alp. a kádakat szétszedett állapotban vette meg és hogy azoknak Döntvénytár. 7