Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Kereskedelmi meghatalmazottak. 05 fogva, sem a B. alatti kötlevél rendelkezései szerint nincs a másikkal 1875:XXXvn. oly kapcsolatban, hogy az egyiknek érvényessége szükségkép a másik- 4*cz* aak érvényétől volna feltételezve, vagy egyik a másik nélkül teljesíthető nem volna: és mert, habár felp. a leveleiben kijelentette is az egész kötéshez való ragaszkodását, ő sem tett a bemutatott levelek szerint oly kijelentést, hogy a Thomas-salak nélkül a csontliszt szuperfoszfátot nem fogadja el, sőt M. a. levelében ez utóbbinak szállításánál egyebet nem is követelt; alp. tehát a Thomas-salak iránt kötött ügylet érvénytelenségéből nem származtathatott jogot arra, hogy a csontliszt szuperfoszfát iránti ügylettől is elálljon. Felp.-nek ezek szerint a Kt. 353. §-a értelmében joga van a 37 waggon csontliszt szuperfoszfát iránt kötött ügylet nem teljesítése miatt alp.-től kártérítést követelni, s ezt a jogát az által nem vesztette el, hogy 1893. augusztus 14-én kelt M. a. levelében még teljesítést követelt-, arról pedig, hogy kártérítést fog követelni, alp.-t csak 1893. augusztus 23-án kelt D. a. levelével értesítette. Mert az M. a. felhívással felp. csak azt fejezte ki, hogy a szerződéshez ragaszkodik! s az utólagos teljesítést elfogadni kész, de nem jelentette ki, hogy a felszólítás sikertelensége esetén a Ki 353. §-a vagylagosan meghatározott jogai közül a teljesítés követelését fogja választani; alaptalan tehát alp.nek az az állítása, mintha felp. az M. a. levéllel választási jogát máj gyakorolta és kimerítette volna, és mert abból, hogy felp. alp.-t nem azonnal a késedelem beálltával, hanem csak 1893. évi augusztus 23-án értesítette arról, hogy kártérítést fog követelni, csak az következik, hogy alp. a D. a. levél vételéig, mulasztását utólagos teljesítés által még jóvátehette volna, a mit azonban nem tett (1897. jan. 27. 462. sz.) Átvételre meghatalmazott különös kereskedelmi meghatalmazott hatásköre. 168. C: Alp. St. és K. czég felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság ítéletének azt a részét, a mely szerint felp.-ek javára vételár fizetésére köteleztetett, anyagi és eljárási jogszabály megsértése okából támadja meg; azonban ez iránt felhozott panaszai nem birnak megállható alappal. A Kt. 368. §. szerint ugyanis a kereskedelmi ügylet megkötése bizománynak tekintetik, ha ezt valaki megbízásból saját nevében, de más (a megbízó) részére eszközli; ellenben ha az ügylet a megbízó határozott kívánságához képest ennek nevében köttetik, az nem bizománynak, hanem megbízásnak tekintetik. Már pedig a felebbezési bíróság St. K. czég beismerése alapján valónak fogadta el azt, hogy K. I. és ennek bevásárlói a felp.-ékkel, mint eladókkal kötött ügyleteknél a nevezett czég tudtával mindig olyan nyomtatványokat használtak, a melyekben vevőként a nevezett czég szerepelt, hogy a nevezett czég az ilyen módon kötött ügyleteket és a felp.-ek által szállított terményeket elfogadta, illetve megkapta; a mely tényállásból jogilag következik, hogy felp.-ekkel mint eladókkal a vételi ügylet a nevezett ezőg akaratának megfelelően ennek' a czégnek nevében köttetett, hogy.