Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

84 Különös kereskedelmi meghatalmazottak. oly utasítások pedig, melyek a meghatalmazottnak a Kt. 43. §-ábóI folyó ezen törvényes jogkörét korlátozzák, a korlátozásról tudomással nem biró harmadik személyek irányában joghatálylyal nem birnak. A fenforgó esetben azonban az is közönbös, hogy felp. tudomással birt-o Sz. P. jogosultságának fentemiitett korlátozásáról; mert a nem kifogásolt I. a. távirattal bizonyitva van, hogy Sz. P. alp.-t a B. a. okirat szerint 1893. július 12-én felp.-el 37 waggon csontliszt szuperfoszfát és 10 waggon Thomas-salak szállítása iránt kötött ügyletről előzetesen értesítette s hogy alp. őt a 37 vaggon csontliszt szuperfoszfát iránti ügylet megkötésére külön felhatalmazta («szuperfoszfátra, ha több el nem érhető, megkötheti»). Igaz, hogy alp. ezen felhatalmazáshoz azt az utasítást csatolta, hogy Sz. P. a «szállitási határidőt szeptemberre tolja ki s successiv rakodást kössön ki; de hogy ezt az utasítást, mely különben világosan ki sem fejezi, vájjon a successiv szállítás szeptemberben vagy szeptemberig történjék-e és mikor .egye kezdetét? nem a beleegyezés feltételeként szabta meg, azt az I. a. távirat szóhangzásán kivül az is bizonyítja, hogy levelei szerint a B. a. kötlevelet, melynek értelmében a szállítás 1893. augusztus 14-től szeptember l-ig részletekben volt eszközlendő. a szállítási határidő szempontjából egyáltalában nem kifogásolta, sőt 17'/- a. levelében a szállítási határidő megállapítását felp. tetszésére bízta, ellenben utólag a 37 vaggon csontliszt szuperfoszfátra nézve kötött ügylet elismerését a vételárra s a szállítási költségekre vonatkozó oly feltételek megállapításától akarta függővé tenni, melyekről I. a. táviratában említést sem tett. Alp.-nek ezen utólagos kívánalmai azonban, melyekhez felp. hozzá nem járult, az I. a. távirati felhatalmazás alakján megbízottja által már megkötött ügylet érvényét nem érinthették és pedig annál kevésbé, mert alp. a táviratban a megbízottja által kötendő szerződés jóváhagyását magának fenn nem tartotta és mert még, ha Sz. B. nem közölte volna is vele előzetesen az A. a. megállapított összes feltételeket, alp. meghatalmazottjának ezen mulasztásából felp.-el szemben kifogást nem meríthet. Igaz továbbá, hogy az I. a. távirat Sz. P.-t csak a csontliszt szu< perfoszfát, de nem a Thomas-salak iránti ügylet megkötésére hatalmazta fel s liogy e szerint Sz. P. utasítás ellenesen járt el, midőn a táviratban kilátásba helyezett ujabb értesítés bevárása nélkül (salakra délután sürgönyzök, abig lesz kivihető) az A. a. okirat szerint egyúttal 19 waggon Thomas-salakot is adott el. Azonban feltéve bár, hogy felp. az A. a. szerződés megkötésekor Sz. P. ezen eljárásának utasítás ellenességéről tudomással bírt, alp. ezen esetben is csak a Thomas-salakra vonatkozó ügyletet, illetve a B. a. kötésnek erre vonatkozó részét utasíthatta vissza, de nem a 37 waggm csontliszt szuperfoszfátra nézve utasitásszerüen kötött ügyletet; mert a két eladási ügylet csak annyiban függ össze, a mennyiben mindkettőről egy okirat állíttatott ki; máskülönben azonban mindegyik külön feltételek, jelesül más-más vételár mellett jővén létre, sem természeténél