Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Ke: eskedelmi meghatalmazottak. 93 felp. üzletének önálló vezetésével s az üzleti vagyonnak és jövedelemnek tcz önálló kezelésével, — a vagyonnak a szolgálati viszony kezdetén tény- 43, leges átadása mellett, — lett volna megbizva; már pedig az alp. által beismert abból a tényállásból, hogy ő felp.-nőnek, illetve férjének felügyelete alatt felp. boltjában a Kt. 47. §-ában körülirt ügykörökben eladásokat eszközölt, fizetéseket felvett s a pénzt naponként, illetve majd mindennap felp. férjének — ki e czélból az üzletben megjelent — átadta, önálló üzletvezetést és vagyonkezelést megállapítani nem' lehet; egyéb bizonyítékot pedig felp. erre a számadási kötelezettség tekintetében döntő körülményre nem szolgáltatott s mert továbbá abban a tényben, hogy alp. felp.-nek a 2. sz. a. levélben foglalt felszólítására nála megjelent és neki a kivánt felvilágosításokat megadni igyekezett, a számadási kötelezettségnek elismerése nem foglaltatik stb. (1895. máj. 9. 166/1894. gz.) Különös kereskedelmi meghatalmazottak. Különös kereskedelmi meghatalmazottak hatásköre általában. 167. C: A másodbiróság ítélete annyiban, a mennyiben alp. 1170 frt 28 kr. tőke, s ennek 1893. szeptember 21-től járó kamatainak felp. részére 15 nap alatt leendő fizetésére végrehajtás terhével köteleztetett, helybenhagyatik; egyebekben azonban mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik és felp. kereseti követelése többi részével elutasittatik. Indokok: Alp.-nek azt az előadását, hogy az A. a. kötlevél aláírója Sz. P. csak adásvevési ügyletek közvetítésével, de nem megkötésével volt általa megbizva, nemcsak a felp. által K. és L. a. bemutatott alp.-i levelek, hanem az alp. által bizonyítékként használt levelek is megczáfolják, mert ezen levelekből, melyek Sz. P. által kötött s kötendő eladási ügyletekről szólanak és Sz. P.-hez ily ügyietek megkötése czéljából intézett utasításokat tartalmaznak, kétségtelen, hogy Sz. P. alp. által eladási ügyleteknek alp. nevében való megkötésével volt megbizva, hogy tehát nem közvetítő, hanem alp.-nek az üzleti telep helyén kivül működő kereskedelmi meghatalmazottja volt. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy Sz. P. «ügynök» nevet viselt és alp.-től nem állandó fizetést, hanem a kötött ügyletek után százalékszerü javadalmazást húzott, hogy továbbá az ügyletek kötésénél az alp.-ektől nyert utasításokhoz volt köteles alkalmazkodni s alp. előzetes értesítése és beleegyezésének kinyerése nélkül csak árjegyzékszerű árak mellett volt jogosítva eladási ügyleteket kötni; mert azon bizonyított tény mellett, hogy Sz. P. hatásköre ügyletek kötésére kiterjedt, jogi állásának megítélésénél az ügynöki elnevezés s a szolgálati javadalmazásnak mikénti szabályozása közömbös; és mert az, kit a főnök eladási ügyletek megkötésére felhatalmaz, a Kt. 43. §. értelmében harmadik személyekkel szemben egyúttal felhatalmazottnak tekintetik mindarra, a mi ily ügyletek kötésével rendszerint jár, tehát a vételárnak s az ügyletek töbl. feltételeinek megállapítására is; a főnök által meghatalmazottjának adoU