Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

Képviselőválasztási br áskodás. 51 Egyébiránt a 10., 11., 12., 13 és 14. pontokban csak az a t.C2 kitétel foglaltatik: «ha a képviselő az érvényes szavazatok általános 3 §# 27. többségét el nem nyerte»; ellenben a 27. pontban az a kitétel van: «ha az, a kit a választási elnök országgyűlési képviselőnek kijelentett, az érvényes szavazatok általános többségét nem nyerte el»; a kitételeknek ez a különbözősége tehát szintén azt mutatja, hogy a 27. pont önálló érvénytelenségi ok és a maga egészében önálló tényálladékot alkot, amely nem lehet sem egészben, sem részben egyúttal az illető öt pont bármelyikének tényálladéka is, és hogy a 27. pont fennforgásánál a választási elnöknek, ki alatt esetleg a szavazatszedő küldöttség elnöke is értendő, különleges közrehatása szükséges; ezeknek az elnököknek ugyanis nemcsak a közönséges számítási müvelet keresztülvitele, hanem némely esetekben, mint például az 1874: XXXIII. törvényczikk 78. és az 1876 : XXXIX. törvényczikk 8. §-aiban meghatározott esetekben is az adott szavazatok érvénytelenségének eldöntése első sorban hivatásában áll. A dolog természeténél fogva az 1899: XV. t.-cz. 28. §-ában szabályozott az a megállapítás, hogy az érvényes szavazatok általános többségét egy másik jelölt nyerte el, mindenkor csak a szavazatok kiszámítása és az ez iránt szabályozott le- és hozzászámitás mellett lehetséges; már pedig ilyeneknek az idézett törvényczikk 4. és 5. §§. ezerint a 3. §. 2., 3., 4., 6., 9., 10., 11., 12., 13. és 14. pontja alapján is van helye; mégis az idézett törvényre vonatkozó törvényjavaslat indokolása szerint a valódi eredménynek bírói megállapítása épen a választási cselekménynek törvényszerűségét állapítja meg és a bíróság e jogát azokra az esetekre kellett szorítani, midőn érvénytelenségi okként a 3. §. 25. és 27. pontjai valamelyike hozatik fel, .tehát eizj indokolás szerint az a megállapítás a különben lehetséges eseteknek csak egy részére korlátoltatott; és így ez a körülmény is megerősíti azt, hogy a javaslatból a törvénybe változatlan szöveggel átment 27. pont alá nem vonhatók azok a le-, hozzá- és kiszámítások, a melyek előfeltételét tevő tényálladék a 2., 3., 4., 6., 9., 10., 11., 12., 13. és 14. pontok valamelyikében van meghatározva. A 27. pontnak ekként kifejtett jelentőségét nem gyengítheti meg az, hogy a 27. pont szövegében zárj el között a 4. és 5. §. fel van híva; mert a 4. és 5. §. magában véve érvénytelenségi okot a választásra vonatkozóan nem alkot, hanem egyrészről az előbbi meghatározza az érvénytelen szavazatok miségét, másrészről m'ndkettő a többség kiszámításának törvényszerű módját és az e tekintetből megengedett le- és hozzászámitás módozatait; és mert a 4., illetőleg 5. §. a 3. §. 10., 11., 12., 13. és 14. pontjainál is a szövegben zárjel között szintén fel van hiva; már pedig kétségtelen az, hogy az utóbbi öt pontban meghatározott eset mind4*