Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

5^ Képviselőválasztási bíráskodás. !^Z:XV- a báróra előtt jelentkezett választók a záróra kitűzése előtt szavaz3. § i>6. P. hatnak; és d) mert ezek szerint a panaszolt ténynyel az 1899: XV. t.-cz. 159. §-ának a 'záróra kitűzésére vonatkozó rendelkezése meg nem sértetvén, az 1899: XV. t.-cz. 3. §-ának 26. pontjában foglalt érvénytelenségi ok meg nem állapitható. (206/1902.) A 27. pont magyarázása és alkalmazása esetei. (Dr. báró Dániel Tibor.) 3. §. 27. p. 92. C. I. t.: Kérvényezők kérvényükben a 27. pontot felhívták és igy most már ebben a kérdésben csak az döntendő el, hogy kérvényezők kérvényükben hoztak-e fel olyan körülményeket, a melyek a 27. pontban meghatározott tényálladékot alkotják. Az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásban a C. hatáskörét a fent idézett törvényczikk 1. §-a állapítja meg és pedig akként, hogy ez a hatáskör kizárólag ama törvényczikk 3. § ában meghatározott esetekre terjed ki; ennek a kizárólagosságnak jogi jelentőségéből okszerűen következik az, hogy akkor, a mikor a 3. §-ban a C. hatáskörébe tartozó esetek, mint érvénytelenségi okok összesen huszonhét külön pont alá vannak sorolva, minden egyes pont alatt meghatározott eset külön-külön önálló érvénytelenségi oknak, és a maga egészében külön-külön olyan érvénytelenségi tényáUadéknak tekintessék, a mely valamely másik pontban meghatározott esettel a maga egészében kapcsolatban nincs és a maga egészében valamely másik pontban meghatározott eset által kiegészítésre nem szorul. Hogy ez a 3. §. 1—26. pontjaiban meghatározott eseteknél igy van, az e pontok szószerinti tartalmánál fogva kétségtelen; a miből szintén következik, hogy igy kell lenni a 27. pontban meghatározott esetnél is. Az idézett törvényczikk 3. §-ában összesen huszonhét külön pont alá sorolt eset tehát az a kizárólagos érvénytelenségi ok, amelyek bármelyike alapján a választás érvénytelenségének megállapítása », C. előtt kérvény utján kérhető; már ebből a tekintetből sem lehetséges az, hogy bármelyik pontban meghatározott eset a maga egészében egyúttal egy másik pontban meghatározott eset tényálladékát is alkothassa. Az a kitétel, hogy «az érvényes szavazatok általános többségét el nem nyerte». nemcsak a 27. pontban, hanem a 10., 11., 12., 13. és 14. pontokban is bennfoglal tátik; az utóbbi öt pontban meghatározott esetek bármelyikének fennforgása esetében tehát a törvényszerű érvénytelenségi ok maga az illető öt pont közül a megfelelő eset, tuem pedig a 27. pontban meghatározott eset, és igy ilyenkor az idézett törvény 23. §. rendelkezéséhez képest a kérvényben nem' a 27. pontot, hanem az illető öt pont közül a megfelelő pontot kell megjelölni.