Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

Képviselőválasztási bíráskodás. 43 pes, elegendőnek találta arra, hogy kötelességmulasztásával a féktelen 1899: XV. izgatásnak továbbra is szabad folyást engedjen». 3 g" 16 Tekintettel azonban arra, hogy a választás szabadsága és rend fentartása érdekében való letartóztatás tisztán a választási elnök hatáskörébe tartozik, melyért a felelősséget egyedül ő viselvén, azt csak a legnagyobb óvatosság és körültekintés mellett eszközöltetheti; a megkérdezett katonaság részéről adott válasz pedig annak a feltevésnek enged helyet, hogy az állítólag szükségesnek jelzett letartóztatást az elnök nagyobb baj kikerülése czéljából mellőzte, ami a fennforgó körülmények között kötelességében állott; másrészt tekintve azt, hogy az, miszerint az elnököt a letartóztatás mellőzésénél a jelzettől eltérő más czélzat vezette — jelesül: hogy azt pártszempontból tette volna, semmivel sincs támogatva, — a sikerre amúgy sem vezető bizonyítási eljárás ama tényállítására nézve sem volt elrendelhető. (421/902.) (Lónyay Géza.) 81. C. II. t.: Előadták kérvényezők, hogy a választási elnök az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 74. §. rendelete ellenére megtűrt?, hogy a választási helyiségekben oly személyek tartózkodtak, kiknek ottlétét a törvény tiltja, ezek aztán a választókra vesztegetés utján jogtalan befolyást gyakoroltak; és hogy W. S. orvos, a képviselő bizalmifórfia, állítólag pénzzel tényleg vesztegetett is. Való ugyan, hogy a törvény idézett rendelkezése szerint a szavazóhelyiségekben csak a törvényben megnevezett személyek lehetnek jelen; azonban oly netalán előforduló egyes alaki szabálytalanságok, amelyekhez a törvény a választás érvénytelenségét nem köti, s amelyekre nézve ki nem mutatható sem valamely czélzatos részrehajlás, sem a választás eredményére gyakorolt befolyások, figyelemb? nem vehetők, amint önkényt érthetőleg nem róható a választási elnök terhére a W. féle állított vesztegetési eset sem. — A kérvényben foglalt az a panasz, hogy a tetten ért vesztegetőket Gál Jenő csendőrparancsnok őrizet alá vévén, azokat a választási elnök szabadlábra helyeztette, szintén nem volt figyelembe vehető, mert míg egyrészt a választás szabadságának s a rendnek fentartása az elnök kötelessége s ez irányban való eljárását saját legjobb belátása szerint intézi, másrészt a letartóztatás iránti intézkedés a választási elnök feladatához nem tartozik. (135/905.) = Lásd még a II. t. Luby Béla ügyében 421/1902. sz. a. Í73. sorsz. határozat.) Katona-zárvonalak. (Dókus Ernő.) 82- C. I. t.: A katona-zárvonalak akként alkalmazhatók, amint azt a szükség hozza magával, következésképen meg is változtathatók azok; az tehát, hogy Benárd őrnagy a katonaságot egy időre, a Vadászkürt előtt fellépett zavarok megszüntetése végett, a Rieder- és Kellner-házak közé vezényelte, még ha az a választási elnöknek elő-