Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

42 Képviselőválasztási bíráskodás. t-cz pesek lettek volna is kérvényezők ezt az állításukat némi valószínii3. § 16. p. sitő adatokkal támogatni, minthogy (erre nézve a kérvényben azt fel sem hozták, hogy a választási elnöknek szabálytalan eljárása s illetőleg a választás meghamisítására irányult czélzata a katonai^ zárvonalaknak a «Kávássy»-pártra nézve kedvezőtlen felálliíá:ában nyilvánult, s minthogy maguk is beismerték, hogy a yálasztóknak a választás székhelyén való elhelyezése megfelelt az előző választásoknál követett gyakorlatnak s a «Kávássy»-párt részéről kifejezett óhajtásnak — magában véve la szavazóhelyiségtől való távolságra vonatkozóan fentartott kifogásuk figyelembe vehető nem volt. (288/902.) (Lónyay Géza.) 78. C. II. t.: Ami azt a panaszt illeti, hogy a választási elnök a szavazó-helyiség előtti szabad téren a két párt választóinak találkozását a választás folyama alatt lehetővé tette, mig egyrészt ez, számos esetben, különösen, hol a választás helyiségébe csak egy ajtón juthatni be, — meg nem akadályozható; s a pártok helyzetén nem változtat, — másrészt, ezen rendelkezés egyáltalán nem ütközik az 1899. évi XV. t.-cz. 3. §. 16. pontjába, illetőleg a 154. §-ba, mely arról, hogy a különböző pártbeli szavazók akként szigeteitessenek el, nogy a szavazó-helyiség bejárata körül való érintkezés teljesen kizárva. legyen, nem tesz említést. (135/905.) (Lónyay Géza.) 79. C. II. t.: A kérvényezők a felpanaszolt rendellenes elhelyezkedésből kifolyónak állított visszaélés tekintetében egyetlen választót sem neveznek meg, akire nézve akár a vesztegetés, akár más az 1899. XV. t.-cz. 3. §. valamely pontjába ütköző visszaélés elkövettetett volna, hanem egész általánosságban, a szükségképpen megkívántató concrét megjelölés nélkül hozzák fel állításaikat, amelyek figyelembe már1 ebbői az okból sem vehetők. (135/905.) Letartóztatás. (Luby Béla.) 80. C. II. t.: A kérvény 6. p.-jának további folyamán az adatik elő, «hogy L. G. a választók között oly izgató beszédeket mondott, amelyek azoknak szenvedélyességét a végsőkig felfokozták; fenyegetődzött, hogy az esetben, ha L. B. veszít, ő lesz az, aki a népet rohamra fogja vezetni és szétszedeti a választási bódét is. Ilyen beszédek és izgatások miatt & választási elnök nyíltan kimondotta ugyan, hogy neki kötelességében állana L. G.-t letartóztatni, mégis ahelyett, hogy ezt elrendelte volna, előbb a katonasághoz fordult azzal a kéréssel: vájjon várható-e vérontás abban az esetben, ha L. G.-t letartóztatják? s az ezen kérdésre kapott azt a választ, hogy a felizgatott tömeg mindenre ké-