Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

Képviselőválasztási bíráskodás. 39 hogy oly netalán előforduló egyes alaki szabálytalanságok, me- 1899: XV. t.-cz. lyékhez a törvény a választás érvénytelenségét nem köti és amelyekre 3. §. 16. p. nézve egyáltalában ki nem mutatható sem valamely czálzatos részrehajlás, sem a választás eredményére bármi tekintetben gyakorolt befolyás, mint ez a fenforgó esetben, figyelembs nem vehetők, a bizonyítási eljárás a kérvény 7. pontja alatt előadott tényállításra nézve sem volt elrendelhető. Ezeknél fogva a fentartott érvénytelenségi ok egyik részében sem levén a bizonyítási eljárás elrendelhető, kérvényezőket alaptalan kérelmükkel el kellett utasítani. (426/1902.) = Ugyanígy határozott a C. II. t. LónyayGéza ügyében 135/1905. sz. a. (Lásd a 81. sorsz. a. esetet.) Czélzat megállapítására szolgáló tényadatok. (Szentiványi Gyula.) 72. C. I. t.: Tekintve, hogy a kérvényezők az 1899: XV. t.-cz. 3. §-ának 16. pontjára alapított érvénytelenségi okra vonatkozóan tényként azt adják elő, hogy a választási elnök a katonaság és' csendőrség túlkapásait Szentiványi érdekében tűrte és a Pásztory-pártnak a szavazási helyiséggel való érintkezését megakadályozta, hogy a katonaság — nyilván a választási elnök rendeletére — a Pásztory-pártot a kijelölt útról elterelte és ez okból több választó a Szentiványi-pártra ment át, hogy a katonaság választókat a kordonon át nem bocsátott és hogy a katonaság visszaélései ellen emelt panasz eredményre nem vezetett; ezek a panaszok azonban nem alkalmasak a jelzett törvényszakasz 16. pontjában megjelölt érvénytelenségi ok alapjául szolgálható tényálladék megállapítására, mert a kérvény egyetlen tüzetes tényadatot sem terjeszt elő arra nézve, hogy miben állottak a választási elnöknek azok a rendelkezései, melyek -la Szentiványi-párt iránti részrehajlására vallanának, jelesül nem nyújt tényadatokat arra nézve, hogy hol, mikor és mily módon akadályoztatott meg a Pásztory-párt érintkezése a szavazási helyiséggel; hol, mikor és miként gátoltattak a Pásztory-választók a szavazati jog gyakorlatában, sőt azt, hogy a Pásztory-párt a kijelölt útról a választási elnök rendeletére tereltetett el és ez által több választót elveszített, a kérvény határozottan nem is állítja, ily tényadatok részletes megjelölése nélkül nemcsak hiányzik az alap, de még a lehetőség is ki van zárva annak a mérlegelésére nézve, hogy a választási elnök a törvényben reá ruházott hatáskör és a választások szabadsága érdekében az 1899 : XV. t.-cz. 154. §-ában felvett rendelkezéseket azzal a világosan látható czélzattal szegte meg, hogy a választás eredménye a képviselő javára nKghamisittassék, az érvényesített érvénytelenségi ok nem volt figyelembe vehető. (118/1902.) (Luby Béla.) 73. C. II. t.: A kérvény 6. pontja alatt az állíttatik, «hogy Pl E. főszolgabíró három egyént, akik a N. B.-párton a L.-pártra szava-