Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

36 Képviselőválasztási bíráskodás. 1t?MXV' küldöttségnél tartozik szavazás végett jelentkezni, melyhez illetőségi köz3. §. 13. p. s®ge beosztatott és hogy egy másik küldöttség elnöke, kinek sem a névjegyzék, sem az azonossági tanuk rendelkezésére nem állanak, a hozzá be nem osztott községből jelentkező szavazók szavazatát el se fogadhatja; ami különösen az 1899:XV. t.-cz. 154. §. 7. bekezdéséből is kitűnik, melyben a törvény világosan rendeli, hogy a küldöttségek elnökeinek feladata és kötelessége az eléjök utasított választók szavazatainak összeszedése, anélkül, hogy a törvény felhatalmazást adna a küldöttségek elnökeinek arra, hogy a küldöttségeikhez be nem osztott választók szavazatait bármi okból elfogadhassák és következik ezekből az is, hogy a törvény idézett rendelkezése, mely szerint a névjegyzékben foglaltak közül a szavazat senkitől meg nem tagadható, a szavazási eljárásra vonatkozó egyéb törvényes rendelkezések mellett annak a küldöttségnek az eljárására alkalmazandó, amelynél a jogosult választó a közzétett rendelkezések szerint szavazhat és szavazni tartozik, amin nem változtathatna az sem, ha bebizonyíttatnék, hogy a fenforgó esetben a választási elnök a névjegyzéket a másik küldöttségtől megkapta és azonossági tanukat is szerezhetett, mint azt a kérvényezők állítják, mert az idézett törvényes rendelkezések szerint egyik küldöttség elnöke sincs jogosítva a másik küldöttséghez utasított választók szavazatát — az 1874: XXXIII. t.-cz. 84. §-ában körülirt személyek kivételével — elfogadni. Ezek szerint tehát a választási elnök helyesen jírt el, ha mint kérvényezők állítják, az ő küldöttségéhez be nem osztott, a másik küldöttség zárórája után állítólag jelentkező választok szavazatát el nem fogadta ós kérvényezők ez alapon nem kérhetik azt, hogy az általuk megnevezett választók szavazata az általános többség kiszámításánál az ellenjelölt, vagyis gróf Kreith Béla szavazataihoz hozzáadassék. Arra nézve, hogy Belemarni Lajos küldöttségi elnök a záróra kitűzésénél a törvény rendelkezéseit megsértette, semmi adat nincs, különben pedig Bolemann Lajosnak a záróra kitűzése körüli eljárása, mint önálló érvénytelenségi ok, fel sem hozatott. (184/1902.) = Ugyanígy határozott a C. I. t. Bedő Albert ügyében 67/1902. szám alatt. Küldöttségi elnök intézkedése vál. elnöknél panaszolandó. (Wolfner Tivadar.) 67. C. II. t.: Az 1899: XV. t.-cz- 154. §-a szerint a választás vezetése és a rend föntartása a választás egész folyama alatt a választási elnök föladata és kötelessége lévén, — ha az egyik vagy másik küldöttségi elnök eljárása törvényellenesnek vagy sérelmesnek tapasztaltatnék: az ellenjelölt bizalmi féri iáinak s a többi hivatalból eskü alatt közreműködő egyéneknek s mindazoknak, kiknek a törvény értelmében föladatuk a választási aktust ellenőrizni, orvoslásért a választási elnökhöz folyamodhatnak, sőt kell is, hogy folyamodjanak. Hogy