Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

L'6 Képviselőválasztás! bíráskodás. 1899: xv. a m. kir. Curia ugy találta, hogy V. J. azzja,L a mennyiben azt valóban s *"cz^ használta, az államfentartó magyar nemzet ellen egyenesen gyűlöletre r' és a magyar állam fennállása és épsége ellen izgatott. (379/1902.) Beszéd össztartalma. (Dr. Molnár Jenő.) 44. C. II. t.: Mig csak egyes mondatok kiszakítva és összefüggésüktől megfosztva a beszéd többi részéből idéztetnek; mig egyrészt az előadottakban hiányzik a 3. §. 8. pontjában megkívántató az az előfeltétel, hogy a gyűlöletre izgatásnak gyülekezeten, nyilvánosan kell történnie, másrészt az egyes töredékes mondatidézetekben, a beszéd össztartalmának ismerete nélkül, mely különböző megítélés alá eső fordulatokat foglalhat magában, a m. kir. Curia az izgatásnak a törvény által megkívánt tényálladéki elemeit föl nem ismerhette. (346/1902.) (Pavlovits Lyubomir.) 45. C. I. t.: «Hol van most, kedves testvéreim a mi szabadságunk? A szerb nemzet el van nyomva, a szerb nemzet keservesen sóhajt elnyomatása miatt, nyakunkba a jármot akarják akasztani, templomainkat meg akarják semmisíteni, hogy igy nyelvünktől és vallásunktól megfoszszanak». A mi az itt felsorolt s állítólag izgatást tartalmazó kitételeket illeti, a Curia figyelembe vette azok mérlegelésénél a képviselő programmbeszédének az azokkal a kitételekkel összefüggő tartalmát is. A C) alatti okirat tartalma szerint dr. P. Ly. programmbeszédét a szerb autonómiára utalással kezdette és felhozta, hogy a szerbek letelepedésük alkalmával kaptak templomokat, iskolákat, minden három évben összehívandó kongresszust, szóval minden szabadságot; majd előadta, hogy szerinte a szerbek miként telepedtek le és hogyan harczoltak a török hatalom ellen, erre egymás után használta a fent megjelölt kitételeket, és nyomban rátért a karloviczi szerb kongresszusra, nevezetesen, hogy ez össze nem hivatik és amikor össze volt hiva, csak három napig tartott; majd foglalkozik e kongresszus összehívásának szükségességével és a szerb nyelv szerinte jogos használatának módjával; áttér az adóztatásnak szerinte aránytalan voltára és kívánatosnak tartja a szegényebb osztály terheinek megkönnyítését; ezután végzi azzal, hogy Budapesten azt állítják, hogy nincs is ember közöttük, ki őket képviselhetné', ezért küldjék fel őt vagy egy más szerbet, aki a jogaikat és szabadságukat megvédje. A kérvényezők részéről felhozott és fenn szó szerint idézett kitételekbőt valóság esetében nem állapitható meg az 1899. évi XV. t.-cz. 3. §. 8. pontjában meghatározott izgatás fenforgása; mert a C) alatti okirat fenn ismertetett tartalma szerint, egyenesen a karloviczi szerb kongresszus sérelmesnek talált ügyével van összefüggésben, tehát olyan kérdéssel, ami iránt az illető