Vavrik Béla (szerk.): Közjog és közigazgatás (Budapest, 1906)

Képviselőválasztási bíráskodás. 27 autonóm jogok országos törvénynyel, nevezetesen az 1848: XX. t.-cz. 1899: XV. és az 1868: IX. t.-cz.-kel biztosítva vannak; következésképpen ez a ^cz" kitétel ama autonóm jogok nem gyakorolhatásából származtatott sérelem b' P kifejezése és igy tulajdonképpen nem valamely osztály, nemzetiség vagy hitfelekezet ellen, hanem a kormányhatóság sérelmesnek talált ténykedésére irányul: de különben a magyar nemzet elleni gyűlöletre sincs abban a kitételben valamely vonatkozás, a magyar állami területi épségét és egységét, ugy a nemzet politikai egységét pedig ez a kitétel tárgyánál fogva nem érinti. (342/1901.) Objektivitás hiánya. (Valasek János.) 46. C. I. t.: Kérvényezők érvénytelenségi okul felhozzák, hogy a képviselő Brezova községben 1901. évi szeptember 14-én, Miava községben pedig 1901. évi szeptember 18-án tartott programmbeszédében azt a kijelentést tette, «a magyar állami iskolákban a tót gyermekek elbutulnak, a tót paraszt a' magyar nyelvű idézések és végzések folytán anyagilag kárositta tik.» Kiemelik, hogy e kijelentések a törvény kötelező ereje, a hatóságoknak törvényes hatáskörükben kiadott rendelete és különösen a magyarság ellen intézett burkolt izgatás ismérveivel birnak. E ténybeli állítás bizonyítására hivatkoznak és csatolnak egy szerintök V. J. tudtával és beleegyezésével a választók körében terjesztett röpiratot, melynek IV. fejezetében a magyar érzelmű tótok «elfajultaknak» neveztetnek, a föloszlatott Maticzáról az állíttatik, hogy «a műveltség eme tényezőjét a liberális kormány kegyetlen módon megszüntette», az államellenes irányuk miatt megszüntetett nagyrőczei, zniói és turóczszentmártoni gimnáziumokat dicséri és végül annak a reménynek ad kifejezést, hogy «a tót nép nemsokára öntudatra ébredve, elfordul ellenségeitől és gonosz megrontóitól». Ellenben mellőzte a bizonyítási eljárás elrendelését a panaszolt többi tényekre vonatkozóan; mert mindaz, amit a kérvényezők szerint Valasek János Miaván és Brezován tartott programmbeszédében mondott és ami a csatolt röpiratban, különösen annak IV. fejezetében foglaltatik, nem terjed tul a magyar állami iskolák taneredményének, a tót nyelv művelődési és társadalmi állapotának és a kormány részér 31 a Maticza és a tót gimnáziumok megszüntetése körül követett eljárásnak a tárgyilagosság határain túllépő és ezért nem helyeselhető módon nyilvánított bírálatán; már pedig az 1899: XV. t.-cz. 3. §-ának 8. pontjában érvénytelenségi okul megjelölt izgatás tényálladékának alkotó elemét nem ily bírálat, hanem gyűlöletre való egyenes izgatás, a törvény rendelete ellen irányuló egyenes felhívás képezi. (379/1902.) Határozatlanság. (Pavlovits Lyubomir.) 47. C. I. t.: «Megadták teljes szabadságunkat vallási, nyelvi és önkormányzati ügyeinkre, ugy, hogy e föld teljesen a miénk lett». A