Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

86 1874 : XXXIV. t-cz- 39. §. pedig, hogy az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 39. §-ának eme kitétele: «felek képviselete» a felek nevében a bíróságok vagy hatóságok előtt való személyes megjelenésen kivül azok ügyeit illető beadványok készítését is magában foglalja: ennélfogva a vádlott a fenthivatolt §-ban meghatározott kihágásban bűnösnek kimondandó. ((1886. decz. 28. 2624. sz.) C: Tekintve, hogy vádlott azon előadása ellenében, miként a hozzá fordulóknak adóügyeikben szerkesztett beadványokért dijat nem követelt, hanem ezen beadványokat szívességből szerkesztette és csak attól, ki jószántából adott valamit, fogadta el fáradságának mcgjutalmazását, a vizsgálati adatokkal megczáfolva nem lévén, e szerint pedig a vádlott cselekménye a zugirászat alkateleméül szolgáló üzletszerűséget nélkülözvén, ezen kihágás tényálladéka fenn nem forog. (1887. szeptember 2-án. 4500. sz.) 268. Bpesti T.: Vádlott számos fél részére a telekkönyvi hatósághoz, a városi tanácshoz és a városi árvaszékhez intézett beadványokat szerkesztett és ezért díjazásokat fogadott el. Minthogy pedig az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 39. §-a szerint az, ki anélkül, hogy ügyvéd lenne, a feleknek hatóságok előtti képviseletét üzletszerűen folytatja, büntetendő; minthogy vádlott nem ügyvéd, minthogy fentjelzett tevékenysége a felek hatóságok előtti képviseletének üzletszerű folytatása: vádlott e helyütt is bűnösnek volt kimondandó. A bűnösség megállapítását nem zárja ki vádlott azon védekezése, hogy ő hivatalánál fogva jogosítva volt ezen a felek által külön díjazott tevékenység folytatására, mert Csongrádmegye alispánjának 1889. évi április hó 15-én 1666. sz. a. kelt hivatalos átirata szerint a vádlottnak mint birtoknyilvántartónak nincs jogosítványa felek részére díjazásért szerződéseket és beadványokat készíteni. (89. jul. 2. 20048.) ~ Hasonló eset: C. 90. dec. 5. 10-580., midőn vádlott birtoknyilvántartó (szintén azzal védekezett, hogy ő hivatásánál fogva a felek képviseletére jogosított volt, de Makó város szervezeti szabályrendelete szerint ily jogosultsággal i'ein birt. 269. V. a pécsi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóságnál M. J. és neje nevében beadott tulajdon- és zálogjog bekebelezési kérvényt folyamodó megbízásból elkészitvén, tőlük a bekebelezési illeték és bélyegköltségekre összesen 69 frt. 10 krt vett. Az emiitett kérvény tanúsága szerint bekebelezési illeösszeget vádlott a bélyegköltségek fedezése után a saját költségeire és célték fejében 35 frt értékű bélyegjegyek ragasztatván fel a kérvényre, a többi jaira forditotta. Bpesti T.: Vádlott bűnös a zngirászatban, mert beismerte, hogy a felektől pénzt vett fel, azt pedig nem bizonyította, hogy minden egyes esetben az egész felvett összeget bélyegköltségre forditotta volna; mert továbbá az okleveles jegyzők csak akkor szerkeszthetnek kérvényeket