Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

Ktk. 126.. 127. §§. 79 ként is a saját állítólagos tulajdon-, illetve használati jogának gyakorlataképen, nem pedig lopási szándékra való eljárás- utján szedette meg: ily tényállás mellett a kérdéseit szilvatermést reá nézve idegen dolognak, annak leszedését pedig el tulajdonítási szándékból történtnek nem tekintheti. Ezek szerint a lopásnak előbb érintett ismérvei a vádbeli cselekményben nem lévén feltalálhatók, őt a tulajdon elleni kihágás vádja alól felmenteni kellett. (1895. febr. 28. 1580. szO Jogtalan használat. 248. Bpesti T.: R. I. ellen az van bizonyítva csak, hogy R. S.-nek 127.§. l.bek. lovait a tulajdonos beleegyezése nélkül Cs.-re való utazásra, tehát tudva jogtalanul használta s a lovakat útközben annyira megerőltette, hogy azokban a tulerős hajtás, részint a lovaknak ebből a czélból ütése által kárt okozott. Ez a cselekménye vádlottnak, minthogy szándéka nem; a (lovak megrongálására irányult, nem a Btk. 418. §-ában meghatározott vétséget, hanem a Ktk. 127. §-ában meghatározott kihágást állapitja meg. (1894. október 30. 7159. sz.) 0.: Hh. (1895. június 20. 687. sz.) 249. A vádlott a magánvádló tulajdonát képező kocsival és lovakkal a tulajdonos akarata ellenére Gy.-ról B. orvos lakásától, hová a magánvádló beteg- gyermekével orvosi tanács végett betért, a magánvádló kijövetele' előtt elhajtott s a kocsit s lovakat arra használta fel, hogy azzal egy egyént a vasúthoz fuvarozott, onnan saját lakására ment s azután a lovakat a kocsivá- a magánvádló tanyájára hajtotta s azokat otthagyva, maga eltávozott. Nagyváradi T.: Mivel a magánvádló a vádlott e cselekménye folytán az által, hogy maga kénytelen volt 3 írtért fuvarost fogadni s az|zal hazatérni. 3 frt kárt szenvedett, a vádlottnak a magánvádló tulajdonát képező fogatnak jogtalan használata által elkövetett ez a cselekménye a Ktk. 127. §. első bekezdésébe ütköző kihágás ismérveivel bir. (1896. nov. 17. 2702.) C: Hh. (1897. szept. 1. 3398. sz.) Ingatlan vagyon rongálása. 250. (Bm.): Az alispánnak II. f. ítélete, mely szerint E. Gy. idegen i27.§.2.bek. tulajdont képező répaveteményben való marhalegeltetés miatt pénzbüntetésre ítéltetett, illetékességi szempontból feloldatik, mert a panasz tárgyát képező cselekniény a Btk. 421., illetőleg a Ktk. 127. §-ában meghatározott vétségnek, illetőleg kihágásnak ismérveit foglalja magában, melynek elbírálása a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik. (1961/k. sz. a. ex 82.) 251. Bpesti T.: Vádlott az a cselekménye, hogy magánvádló ablakát bosszúból kővel betörte, minthogy az ablak, mint a ház tartozéka jogilag ingatlan dolognak tekintetik, és minthogy a magánvádló nem is állította, hogy ablakának betörése által 5 irtot meghaladó kár okoz-