Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

Ktk. 123. §. tekintve, hogy az «élvezeti czikknek» olyatén tág értelmezése, mint a hogy a T. ítéletében vétetik, az emberek használatára rendelt minden tárgygyal egyértelmű lévén: ha a törvény a Ktk. 126. §-ában ezt akarta volna kifejezni, ez esetben az élvezeti czikket egymagában vette volna be az emiitett szakaszba; mert ha azon értelmezés mellett a tűzifát is élvezeti czikknek veszi: bármely czikk még inkább és sokkal kétségtelenebbü) élvezeti czikk; az élelmi czikknek az élvezeti czikk melletti külön felemlítése tehát, az emiitett téves értelmezés mellett törvényhozási hiba, tautológia lenne; vádlott cselekménye, á Btk. 333. §-ába ütköző lopást állapítja meg. (1888. ápr. 19. 5923. ez-) =• Azonos: C. 1888. febr. 1. 4745/1887. =• Ellenkező: Bpesti T. 1884. é. 3349., — C. 1885. é. 1943. 244. Nagyváradi T.: Rendesen állati táplálékul szolgáló úgynevezett disznótök. különösen érett állapotban élelmi vagy élvezeti czikknek tekinthető nem lévén, a vádlottak terhére rótt cselekmény nem a Ktk. 126. §^ába ütköző tulajdon elleni kihágás, hanemi a Btk. 333. §-ába íütköző lopás tényálladékát állapítja meg. (1892. nov. 4. 1300. sz-) C: A felebbezés visszautasittatik. (1893. jun. 28. 6412- sz.) == Azonos: C. 1893. szept. 28. 8704. (a disznódinnye nem élelmi czikk). Ezzel ellentétben a sütni való tök, mint élelmi czikk ellopása csak a Ktk. 126. §-a alá esik. L, föntebb 232. sz. a. 245. Debreczeni T.: Minthogy a lopott tárgy kőszén, tehát nem élelmi, sem élvezeti czikk; ennélfogva a cselekmény nem esik a Ktk. 126. §iának rendelkezése alá. (1893. márcz. 29. 349- az.) C: A felebbezés visszautasittatik. (1893. okt. 5. 9161- sz,) 246. C: Minthogy a T. ténymegállapítása szerint két esetben vádlottak a kenyér és a kukoricza mellett, az asztalkendőt, illetőleg* a zsákot is eltulajdonitási szándékkal elvitték', a bíróság' a törvénynek megfelelő rendelkezését nem alkalmazta tévesen ama kérdésben, hogy azokat a cselekményeket lopás vétségének minősítette. (1902. ápr. 2. 2958.) d) Vitás területen lévő gyümölcs elvétele. 247. C: Ama szilvafa, melynek gyümölcstermését Sz. G. leszedette, vádlott és aj panaszos egymással tőszomszédos fekvőségének a határszéle mellett áll, maga a közös határvonal megjelölésére szolgálható mesgye pedig ugy el van romolva, hogy az említett két iekvőség között fenállott határvonal most már minden további bizonyíték nélkül meg nem állapitható. Ennek következtében az a kérdés, hogy a vádlott által megszedett szilvafa az ő fekvőségéhez avagy a panaszos fekvőségéhez tartozó területen áll-e, vagyis, hogy az említett szilvafának a panaszos avagy a vádlott van-e tényleges birtokában, közöttük — a tárgyalás adatai szerint — vitássá vált. Minthogy azonban ennek a kérdésnek eldöntése a polgári per útjára tartozik, és miután vádlott a kérdéses szilvafa termését ógyéfc-