Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

Ktk. 91. §. általa kiszolgáltatott gyógyszerekre számíttatott. Ennélfogva tekintve azt, hogy a Kbtk. 92. §-ának 2. pontja szerint gyógyszereket jogosítvány nélkül eladni tilos, tekintve, hogy az 1876. évi XIV. t.-cz. 126. §-ának 1. bekezdése szerint gyógyszereket csak okleveles gyógyszertár-tulajdonosok és kézi gyógytár tartására feljogosított orvosok jogositvák árulni: tekintve, hogy ezen fentemiitett szakasz 2. bekezdése uzerint orvosok hasonszenvi (homeopathikus) gyógyszereket adhatnak ugyan betegeiknek, de csak dijtalanul: vádlott ellenében a fenti kihágást megállapítani kellett. (1890. ápr. 19. 750. sz.) Bpesti T.: Hh. (1890. márcz. 3. 13,994. sz.) C.: A felebbezés visszautasittatik. (1891. febr. 18. 856. sz.) 178. Füleki jbg.: Dr. E. J. i.-bányatelepi orvos bár csupán kézi gyógyszertárra birt engedélylyel, mégis a m. kir. belügyminiszternek 1880. évi november hó 4-én 44,703. szám alatt kelt rendelete ellenére az ott megjelölt gyógyszereken kivül még egyéb gyógyszereket is nagyobb mennyiségben tartott. Vádlott védelmére felhozza, hogy a bányatelep, a melynek vádlott az orvosa, rendes gyógyszertártól 12—18 kilométer távolságra lévén, a bányatelepek különleges természeténél, a sokszor és hirtelen beállható sebesülések és betegségek rendkívüli állapotot teremtenek, a melyek közt az előbb idézett belügyminiszteri rendelet sem zárja ki, hogy az abban felsorolt 26 gyógyszeren kivül egyéb gyógyszerek is tartassanak, mert az idézett rendelet végpontja csupán rendes viszonyok közt tiltja egyéb gyógyszerek tartását. Ami e védekezést illeti, a 44,703/1880. számú belügyminiszteri rendelet végpontjából kimagyarázható rendkivüli viszonyok alatt ál'andó helyzetet érteni nem lehet, mert valamely állandó rendkivüli viszony vagy helyzet igényeinek kielégítésére állandó rendes gyógyszertár fog szolgálni. Az idézett rendelet végpontjában jelzett rendkivüli viszonyok csak mulólagos jellegűek lehetnek, például, hogy valamely tényleg megtörtént nagyobb szerencsétlenség esetén az egyenlő természetű sérülések gyógyítására nem egyenkint rendelt, hanem nagyobb tömegben hozatott gyógy- és kezelőszerek beszereztethessenek. Az ügynek ilyen állása mellett megállapítva lévén, hogy vádlott szabályszerű jogosítvány nélkül bizonyos gyógyszereket tartott és betegei számára osztogatott, vádlott a K. B. T. K.í 92. §• 2. pontjába ütköző kihágásban vétkesnek volt kimondandó. (1894. nov. 30. 4379.) Bpesti T.: Hh. (1895. február 20. 12,256. sz.) C: A felebbezés visszautasittatik. (1895. április 26. 3794. sz.) 179. F é 1 e g y h á z a i jbg.: Habár panaszlott a «ihurut ellen» gyógyszert özv. T. A.-né részére minden orvosi rendelvény nélkül szolgáltatta ki, mindazonáltal tekintve, hogy panaszlott okleveles gyógyszerész és gyógyszertár-tulajdonos, s igy oly gyógyszereket melyek a gyógyszerészeti szabályrendeletek szerint orvosi rendelvény nélkül is kiad-