Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

Ktk. 53.. 54., 60. 37 §-ába ütköző vallás elleni kihágásnak, sem valamely más büntetendő cselekménynek a tényálladékát meg nem állapítja. (1898. febr. 14. 424.) C: Hh. (1899. szept. 7. 7084. sz.) Temetési szertartás metagadása. 108, Bpesti T.: R. I. róm. kath. plébános azzal vádoltatik, 54- §• hogy 1884. évi november 24-én T.-Beőn megakadályozta volna azt, miszerint Sz. J. református vallású ottani lakosnak S. nevü leánya az ottani köztemetőben eltemettessék, és pedig azáltal, hogy az elhalt vallásos szertartás melletti eltemetésének eszközlését megtagadta, a leány szülőit pedig állítólag azzal fenyegette, hogy ha gyermeküket vallásos szertartás nélkül temetik el, a hatóság fogja a hulla kiásatását és a szertartásom temetést elrendelni. Vádlott a terhére rótt ezen vádat tagadja és csak azt ismeri be, hogy a kivánt szertartásos temetést mint nem saját felekezetéhez tartozó hivét kötelességszerüleg megtagadta,, állítja továbbá, hogy a temetés teljesítésére a fennálló szabályok követést mellett ajánlkozott, utasította a szülőket saját lelkészüktőli engedély kikérésére, s mert ez ellenében a szülők oda nyilatkoztak, hogy inkább maguk fogják gyermeküket eltemetni, azokat ily eljárás törvényszerű következményeire oly kijelentés mellett figyelmeztette, hogy ha a hullát vallásos szertartás nélkül temetik el, azt ki fogják ásni és tijra fogják eltemetni. Minthogy vádlottnak a Kbtk. 123. §-ára való figyelmeztetés helyett tett azon kijelentése, hogy a szertartás nélkül eltemetett hulla ki fog ásatni és annak újból való eltemetése fog elrendeltetni, nem tekinthető a Kbtk. 54. §-ába ütköző oly ténykedésnek, mely a szabad temetkezést megakadályozta, vádlottat föl kellett menteni. (1886. nov. 4. 25.117. sz:) C: A felebbezések visszautasittatnak. (1887. márcz. 2. 172. sz.) Törvényes gyermeknek törvénytelenként való bevezetése az anyakönyvbe. 109. B'.'pesti T.: A kir. itélő tábla az elsőbirósági ítéletnek azt 60. §. a részét, mely az anyakönyvi bejegyzések törlésére, illetve bevezetésére vonatkozik, hivatalból megsemmisíti, egyéb részben helybenhagyja. I nd'iokok: A büntető bírónak hatásköre nem terjed ki arra, hogy az anyakönyvekbe bizonyos tény bevezetését, vagy bizonyos bevezetett tények kitörlését elrendelhesse. Midőn az elsőbíróság ezen a hazai joggyakorlat által elfogadott szabály figyelmen kivül hagyása mellett az anyakönyv tartalmának megváltoztatására intézkedéseket tett, hatáskörét túllépte, miért ezeket az intézkedéseit hivatalból megsemmisíteni kellett. Az érdemben helybenhagyta a kir. tábla az elsőbiróság ítéletét azért, mert vádlott beismeri, hegy tudta, miszerint H. A. és M. L. között 1881. márcz. 15^én érvényes házasság jött létre. Azt is beismeri, hogy H. A. által az ő beismerése szerint 1881. szept. 28-áai,