Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

34 Ktk. 53. §. 53. §. Tizennyolczadik évét meghaladott egyén, illetőleg férjes nö föl­vétele más vallásfelekezetbe. 103, Puchói jbg.: A trencséni ágostai evangélikus esperesség B. J. róm. kath. plébánost azzal vádolja, hogy D. ág. ev. hitvallású nőt az 1868 : LIII. t.-cz. 3. §-ában előirt eljárásnak mellőzésével a róm. kath. egyház kötelékébe felvette. Tekintve azonban, hogy a keresztlevél szerint D. a róm. kath. egyház kötelékébe történt felvételekor nemcsak hogy már férjes nő volt. de 18-ik életévét is már túlhaladta, ez esetben a Ktk. 53. §-ában jelzett kihágásnak tényálladéka fenn nem forog; tekintve továbbá, hogy az 1868 : LIII. t.-cz.-ben előirt egyéb eljárás be nem tartásának bün­tetőjogi uton való megtorlása iránt a magyar Btk. rendelkezést nem tartalmaz: vádlott a vád alól felmentendő volt. (1887. máj. 6. 580. sz.) Bpesti T.: Hh. (1887. jun. 14. 19,181. sz.) C: A felebbezés az 1883. évi VI. t.-cz. 7. §-a alapján vissza ­utasittatik. (1887. okt. 11. 7190. sz.) 104. Czeglédi jb.: T. J. czeglédi evangélikus lelkész feljelentést tett H. A. abonyi apát-plébános ellen azért, mert ennek segédlelkésze, V. J. S. P.-t, mint az evangélikus valláshoz tartozó hivőt az 1868. évi LIII. t.-cz. által előirt formaságok megtartása nélkül a róm. kath. egy­házba felvette s H. A. őt a római katholikus egyház szertartásai szerint eltemette. A feljelentéshez csatolt levelek azt is igazolják, hogy S. P. evangélikus vallású egyén halálos ágyán fejezte ki azon óhaját, hogy ő a római katholikus egyház kebelébe felvétessék; és ugy ezen levelek egyike, mint a hivatalból beszerzett halottlevél azt is bizonyítja, hogy S. P. a római katholikus egyházba történt felvétel után másnapra meghalt. H. A.-nak ez eljárása azonban nem büntetőjogilag üldözendő cse­lekmény. Ugyanis: az 1868. évi LIII. t.-cz. 1. és 2. §-a szerint más vallásra a törvény által előirt feltételek és formaságok megtartásával áttérni annak szabad, aki életkora 18. évét már betöltötte. Ugyanezen t.-cz. 3. §-ában azon feltételek vannak körülírva, melyekhez az áttérés kötve van, a 4., 5., 6. és 7. §§. pedig a formaságokat irják elő, A 3. §. szerinti feltételekhez képest az áttérni kívánó áttérési szándékát saját lelkésze előtt nyilatkoztatja ki, s ezen nyilatkozatot 14 nap eltelte után ismétli. Az evangélikus S. P.-nak ezen feltételt teljesíteni lehe­tetlen volt azért, mert — mint igazolva van — áttérés után másnapra meghalt. A tényállás szerint S. P. azon hitfelekezet lelkészéhez fordult, akitől lelki megnyugvását, a katholikus egyházba való felvételt remél­hette. S. P. ezen a természettől öröklött joga az embernek veleszületett szabadsága, melytől törvényeink és rendeleteink szerint megfosztva nincs s ilyen áttérés miatt a magyar büntető törvények és rendeletek büntető rendelkezést nem tartalmaznak. H. A. büntetendő cselekményt nem köve­tett el még azért sem, mert ő S. P.-nak a római katholikus egyházba

Next

/
Thumbnails
Contents