Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

20 Kik. 41., 43. §§. tekintve azt, hogy a fenyegetés akkor veszélyes', ha a fenyegetés alapos félelem felkeltésére alkalmas, miután a vádlott fenyegetése által a sértett fél, miután az tudtára adatott, valóban és méltán megfélemlittetett, az nyilván veszélyes volt s ehhez képest hivatkozott tör vény szaKasz rendelkezése alá esik. (1896. szept. 21. 6592. sz.) C. : Hh. (1897. szept. 7. 6966. sz.) g) határozatlan fenyegetés. 58. Murai János megtudván azt, hogy a községi biró ellene végrehajtást akar foganatosíttatni, kijelentette, hogy felgyújtja annak a házát, aki őt megzálogolja. C: Minthogy a Ktk. 41. §-a e kitételt használja: «fenyeget» és igy e szakasz alkalmazhatása a fenyegetés lételéből, tehát valódi fenyegetéstől van feltételezve; és minthogy a fenyegetés közt egy részről a fenyegető szavak kiejtése, vagy fenyegető mozdulatok tétele, vagy pedig fenyegető jelek alkalmazása közt más részről, lényeges külömbség létez, minthogy végre a valódi fenyegetés lényegében és fogalmában rejlik, hogy általa valaki fenyegetve legyen: vagyis, hogy valaki általa vagy félelembe, ijedségbe ejtessék, vagy legalább is aggodalom költessék fel benne; ez okból annak csupán kijelentése, hogy valaki más ellen ez vagy amaz büntettet elfogja követni, a mennyiben semmi ok sem forog fenn annak elfogadására, hogy a kijelentő azon büntettet valóban szándékozott elkövetni, és hogy abban, aki ellen ily kijelentés használtatott félelem vagy ijedség valósággal, és alapos okoknál fogva f elkeltetett volna,, szóval a puszta hireskedés, hetvenkedés, pajkosság, vagy a múló indulatnak pusztán szavakban, vágy jelekben való minden komolyabb jelentőség nélküli nyilvánítása a fenyegetést még nem állapítja meg. (10.491/880.) Hamis név bemondása, mint hatós. elleni kihágás. 43. §. 59. L. Gy. vádlott ellen büntető per tétetett folyamatba. Ezen per folyama alatt L. Gy. vádlott magát M. Gy.-nek nevezte s a per a felebbezési fórumokat is megjárva, vádlott M. Gy. név alatt nemcsak jogerősen elitéltetett, hanem a zólyomi fiókfogházban ezen név alatt a reája kimért 3 havi fogházbüntetést ki is töltötte s ugyancsak ezen név alatt a zólyomi fiókfogház törzskönyvébe is bevezettetett. Beszterczebányai tsz.: E tényállás alapján a vádhatóság által L. Gy. vádlott terhére rótt közokirathamisitás vétségének tényálladékát beigazolva nem találta azért, mert a L., Gy. vádlott által használt más név folytán jogsérelem senkire sem háramlott, mivel az igazi bűnös szenvedte el a büntetést, mert végül maga M. Gy. sértett fél is azt állítja, hogy nem annyira L. Gy. vádlott, mint inkább' a kézbesítést eszközlő közeg voilt a hibáis, aki a vádlott részére M. Gy. név alatt érkezett idézéseket következetesen L. Gy. vádlottnak kézbesítette. Mindezeknél fogva L. Gy. vádlott terhére csak az állapitható meg, hogy a nyomozást eszközlő csendőrség által nevének bemondására felszólittatván, valótlan