Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

Ktk. 41. §. 19 54. Keszthelyi jb.: Vádlott beismerte, hogy egy névtelen s panaszos K. Á.-hoz intézett levelet, melyben a következő tétel foglaltatik: <mgy fog járni, mint a Sommer-család Gel:én», ő irta. Tekintve azon köztudomású körülményt, miszerint a Sommer-család Gelsén véres rablógyilkosságnak lett áldozata, vádlottnak bizonyára erre czélzó kifejezése megállapitja a Ktk. 41. §-ába ütköző közcsend elleni kihágást, s miután a névtelen levél szerzőjéül magát elisuneírte, e kihágásban vétkesnek volt kimondandó. Bpesti T.- Hh. (1886. szept. 7. 17,652. sz.) C: A vádlott részéről beadott felebbezés visszautasittatik. (1887. jan. 26. 9438. sz.) 55. Nagyváradi T.: Vádlottnak sértett irányában használt, az a fenyegetése, hogy megforgatja benne a kését s késsel kiereszti a belét, különös tekintettel vádlottnak a fenyegetés alkalmával efyébként is tanúsított garázda magaviseletére, sértetthez való viszonyára s irányában fenforgott ingerültségére, kétségtelenül alkalmasnak mutatkozik arra, hogy! a fenyegetésről értesült sértettben, annak megvalósítása iránt alapos félelmet gerjeszszen. Habár tehát a veszélyes jellegű fenyegetés sértett irányában nem közvetlenül s !nelm az ő hallatára történt, tekintve, hogy a Ktk. 41. §-ába ütköző közcsend elleni kihágásnak megállapításához nem kívántatik meg a fenyegetésnek közvetlensége, vádlott cselekményében a jelzett kihágás tényálladékának megállapításához szükséges veszélyes jellegű és. a fenyegetett megfélemlítésére alkalmas fenyegetés törvényszerűen bizonyítva van. (1893. máj. 12. 1637. sz.) C: A felebbezés visszautasittatik. (1893. aug. 29. 7088. sz.) 56. Vádlott, kinek neje sógorához (a nő fivéréhez) menekült, több tanú olőtt kijelentette, hogy sógorát és fiát agyonüti s az előbbinek házát felgyújtja. Az elsőfokú biróság ezt egyszerű szájaskodásnak nyilvánítván, felmentő Ítéletet hozott; ellenben a kir. T. és C. elitélték vádlottat. Nagyváradi T.: Vádlott a sértett és családja irányában azt a fenyegető kijelentést tette, hogy őket agyon veri; ez a cselekménye vádlottnak a közcsend elleni kihágást állapítja meg, miért is abban a kihágásban bűnösnek kimondandó volt. (1893. jul. 18. 2317. &z.) C: Hh. (1894. decz. 14. 212. sz.) 57. Vádlott tőle megszökött feleségét több tanú előtt, kezében töltött pisztolylyal, azzal fenyegette, hogy mihelyt ráakad, agyonlövi. A tanuk elvették vádlottól a pisztolyt s tudatták nejével a fenyegetést. Nyíregyházai tsz.: Vádlott védőjének azzal a védekezésével szemben, hogy tekintve azt, hogy vádlott sértettet nem közvetlenül fenyegette és így fenyegetése veszélyesnek nem vehető és ellene a Ktk. 41. §-ába ütköző közcsend elleni kihágás elkövetése meg nem állapítható: a biróság a hivatkozott bűncselekmény tényálladékát azért találta megállapitandónak. mert jóllehet, vádlott fenyegetése nem volt közvetlen.