Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

16 Ktk. 41. §. között kiejtett szavaiban mondott, tettleg- is elkövetni akarta volna, min­den bizonyíték vagy adat hiányozván; ennélfogva az alsóbb bírósági ítéletek megváltoztatásával vádlott az ellene emelt vád és következ­ményeinek terhe alól büntetendő cselekmény tényálladékának hiányá­ból felmentetik. (1880. decz. 29. 8329.) 43. C: Vádlottnak a tanuk által bizonyított azon cselekménye, hogy a panaszosokra nézve, kik vele egy házban laknak, azon kifejezést használta, hogy azokat elpusztítja, tekintettel arra, miszerint panaszo­sok közül egyik leánya, másik pedig veje, és azon alkalommal, midőn a kérdéses kifejezést használta, oly eszközzel, melyből tettlegességre következtetni lehetne, ellátva nem volt, egyszerű kifakadásnak mu­tatkozik, de büntetendő cselekményt nem képez. (1883. máj. 4. 3167.) 44. Bpesti T.: Ami azt a vádat illeti, hogy G. Gy. vádlott K. F.-re söréttel töltött pisztolyból, még pedig ölési szándékkal lőtt, erre nézve a vizsgálat és végtárgyalás adatai elegendő és kétségtelen bizonyítékot nem nyújtanak. A sörét, mely állítólag a pisztolyból kilövetett, nem létezik: igaz ugyan, hogy T. M. tanú azt vallja, miszerint a kilőtt pisz­tolyból öt sörét a falba, illetőleg a mennyezetbe befúródott, de azt a tényt, melyet a nevezett tanú vallomását részben annak neje, született B. Á. és az üzletben szabad személyként szolgáló A. T. tanuk is támo­gatják, feltétlenül bizonyítottnak elfogadni nem lehet. De ha valónak vétethetnék is, hogy a pisztoly csakugyan söréttel volt megtöltve, tekin­tettel a szakértők véleményére, mely szerint a pisztoly csak egyszerűen lévén szerkesztve, azzal czélozni nem lehet, továbbá tekintettel a helyre, a honnan a lövés tétetett, valamint annak a lövésnek a bejárási lépcső legalsóbb fokától embermagasságot felülhaladó iránya, az ölési szándék szintén bebizonyítóttnak nem vétetik; de mert a közrendőri szabályok szerint a lövöldözés nyilvános helyen, a korcsmában általában tilos, ezért kellett vádlottat a Kbtk. 115. §-ának 1. pontja értelmében büntetni. (1887. évi jan. 18. 31,794. sz.) C: Hh. (1887. nov. 29. 2795.) 45. C.: Tekintve, hogy a Kbtk. 41. §-a alá eső fenyegetésnek nem tekinthető bizonyos bűntett elkövetését hirdető szavaknak pusztán használata; hanem fenyegetés alatt — e szónak büntetőjogi értelmé­ben a megtámadottnak lelkületében oly érzelem felébresztése értetik, mely alatt az magát — a megtámadó részéről fenyegetettnek, veszé­lyeztetettnek alapos indoknál fogva tartja; tekintve, hogy a fenforgó esetben semmi körülmény nem mutat arra, hogy vádlott az általa hasz­nált szíivakban kifejezett sérelem okozását valódilag foganatosítani akarta volna; — tekintve, hogy a körülmények mind arra mutatnak, hogy maga a megtámadott sem érezte magát az 0. A. által használt szavakban kifejezett sérelem tényleges bekövetkezése miatt félelembe ejtetínek vagyis fenyegetettnek: a kir. Ítélőtábla itéletb 0. A.-ra

Next

/
Thumbnails
Contents