Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

16 Ktk. 41. §. között kiejtett szavaiban mondott, tettleg- is elkövetni akarta volna, minden bizonyíték vagy adat hiányozván; ennélfogva az alsóbb bírósági ítéletek megváltoztatásával vádlott az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól büntetendő cselekmény tényálladékának hiányából felmentetik. (1880. decz. 29. 8329.) 43. C: Vádlottnak a tanuk által bizonyított azon cselekménye, hogy a panaszosokra nézve, kik vele egy házban laknak, azon kifejezést használta, hogy azokat elpusztítja, tekintettel arra, miszerint panaszosok közül egyik leánya, másik pedig veje, és azon alkalommal, midőn a kérdéses kifejezést használta, oly eszközzel, melyből tettlegességre következtetni lehetne, ellátva nem volt, egyszerű kifakadásnak mutatkozik, de büntetendő cselekményt nem képez. (1883. máj. 4. 3167.) 44. Bpesti T.: Ami azt a vádat illeti, hogy G. Gy. vádlott K. F.-re söréttel töltött pisztolyból, még pedig ölési szándékkal lőtt, erre nézve a vizsgálat és végtárgyalás adatai elegendő és kétségtelen bizonyítékot nem nyújtanak. A sörét, mely állítólag a pisztolyból kilövetett, nem létezik: igaz ugyan, hogy T. M. tanú azt vallja, miszerint a kilőtt pisztolyból öt sörét a falba, illetőleg a mennyezetbe befúródott, de azt a tényt, melyet a nevezett tanú vallomását részben annak neje, született B. Á. és az üzletben szabad személyként szolgáló A. T. tanuk is támogatják, feltétlenül bizonyítottnak elfogadni nem lehet. De ha valónak vétethetnék is, hogy a pisztoly csakugyan söréttel volt megtöltve, tekintettel a szakértők véleményére, mely szerint a pisztoly csak egyszerűen lévén szerkesztve, azzal czélozni nem lehet, továbbá tekintettel a helyre, a honnan a lövés tétetett, valamint annak a lövésnek a bejárási lépcső legalsóbb fokától embermagasságot felülhaladó iránya, az ölési szándék szintén bebizonyítóttnak nem vétetik; de mert a közrendőri szabályok szerint a lövöldözés nyilvános helyen, a korcsmában általában tilos, ezért kellett vádlottat a Kbtk. 115. §-ának 1. pontja értelmében büntetni. (1887. évi jan. 18. 31,794. sz.) C: Hh. (1887. nov. 29. 2795.) 45. C.: Tekintve, hogy a Kbtk. 41. §-a alá eső fenyegetésnek nem tekinthető bizonyos bűntett elkövetését hirdető szavaknak pusztán használata; hanem fenyegetés alatt — e szónak büntetőjogi értelmében a megtámadottnak lelkületében oly érzelem felébresztése értetik, mely alatt az magát — a megtámadó részéről fenyegetettnek, veszélyeztetettnek alapos indoknál fogva tartja; tekintve, hogy a fenforgó esetben semmi körülmény nem mutat arra, hogy vádlott az általa használt szíivakban kifejezett sérelem okozását valódilag foganatosítani akarta volna; — tekintve, hogy a körülmények mind arra mutatnak, hogy maga a megtámadott sem érezte magát az 0. A. által használt szavakban kifejezett sérelem tényleges bekövetkezése miatt félelembe ejtetínek vagyis fenyegetettnek: a kir. Ítélőtábla itéletb 0. A.-ra