Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

Ktk. 41. §. 15 mint a fenyegetést egy és ugyanazon alkalommal, egy és ugyanazon személy ellen követte el, tekintve, hogy a közcsend elleni kihágás mint kettőd büntetéssel illetendő, súlyosabb, mint a csak pénzbüntetéssel illetendő becsületsértés, a kir. Ítélőtábla N. M. vádlottat csak a közcsend elleni kihágás miatt mondotta ki bűnösnek. (1894. jan. 31. 3885. sz.) C: Felebbezés visszautasittatik. (1894. máj. 8. 3733.) e) fenyegetés komoly és félelem előidézésére alkalmas volta ; ezek hiánya miatt fölmentés; 39. Debreczieni T.: Minthogy vádlott a sértettet meglövéssel fenyegette, lövés ellen pedig a közbeeső kerítés kellő védelmet nem nyújt: ugyanazért bebizonyítóttnak vétetett, hogy a panaszolt fenyegetés a sértett személyében a veszély közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet gerjeszthetett. (1894. márcz. 20. 863.) C: Felebbezés visszautasittatik. (1894. jun. 12. 5184.) = Eikihágásban mondta, ki a C. 1890. máj. 29- 4301. sz- a. bűnösnek vádlottat, ki a (kiskorú sértettel szemben azzal fenyegetődzött, hogy ha a kiskorú által állítólag elkövetett lopást be nem vallja: a kezében levő spárgával föl fogja akasztani, vagy megveri és bezáratja. 40. Vádlott sértettet azzal fenyegette, hogy ha a saját bányájába bemegy, összevágja. Kolozsvári T.: Vádlott a tárgyalás rendén is kijelentvén, hogy ha lábát a panaszló a kérdéses bányába beteszi, fejszével leüti, abból kitűnik, hogy a fenyegetést komolyan tette, s mert az a körülmény, hogy a vádlott háza állítólag a bánya felett áll, csak arra jogosítaná fel vádlottat, hogy a kérdéses bánya müvelése tekintetében az illetékes hatóság közbelépését kérelmezze, de magát a fenyegetést jogossá nem teheti. (1894. márcz. 21. 675.) C: A felebbezés visszautasittatik. (1894. jun. 12. 5388.) 41. C: A panaszlott által is beismert azon fenyegetés, hogy panaszlót kaszával megüti, komolynak és panaszlóban félelmet gerjesztőnek már csak azért sem tekinthető, mert panaszlott 50 lépésnyi távolban tette azt, anélkül, hogy olyan mozdulatokat is tett volna, melyekből arra lehet következtetni, hogy fenyegetéseit teljesitni komoly szándéka lett volna. (1880. decz. 16. 6828. sz.) 42. Vádlott a panaszost fejszével lárma és szitkozódásck között fenyegette. C: Tekintettel arra, hogy a Kbtk. 41. §-ában minősített, s kihágást képező fenyegetésnek a dolog természetéből folyó feltétele az, hogy a fenyegetés alkalmas legyen arra, hogy komoly félelmet költsön a fenyegetettben, ily félelmet azonban vádlottnak azon cselekménye, hogy ő lárma és káromkodás között fejszével kertje czölöpjébe vagdalva, ezen kiabálás által panaszost arra birta, hogy kijöjjön, nem gerjeszthetett, és arra nézve, hogy fenyegetését megvalósítani, azt, amit szitkozódás