Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

148 1895 : XLI. (1890 : II.) t-cz. Minthogy pedig ezek az enyhébb intézkedések a Btk. 2. §-a értelmében a jelen esetben is alkalmazandók: az ügy áttétele a kir. járásbírósághoz volt elrendelendő. (1896. január 23. 9096/895. sz.) 90:11. l. §. 406. C: Az 1890:11. t.-czikknek — az 1895:XLI. t.-cz. által .érintetlenül hagyott — 1. §-ához képest a védjegyek oltalma azt czélozza, hogy kereskedelmi forgalomra szánt készítmények és áruk más hasonló készítményektől és áruktól megkülönböztethetők legyenek. Törvényes oltalomban tehát nem maga a tartalomnélküli védjegy, hanem a közforgalom tárgyául szolgáló áru részesül. Már pedig magánvádló czég üzletvezetője, S. 0. azt adja elő, hogy a panaszos czég nem a «Pain Expeller» néven ismeretes orvosi szert gyártja, hanem csak bizonyos formájú üvegcséket és dobozokat árul, illetve gyárt, a melyek a magyarországi gyógyszerészek által áruik csomagolása végett vásároltatni szoktak, azonban magát a gyógyszert az illető gyógytárosok készítik és töltik az üvegekbe. Nyilvánvaló tehát, hogy terhelt Mondlicht B. csak akkor követett volna el vég jegy hamisítást, ha ő a panaszos czég1 által árusított üvegecskékhez és dobozokhoz a gyógyszerészeknek szállított, vagyis ily üvegecskékkel és 'utánzott dobozokkal kereskedést űzött volna. Ez azonban nem is állíttatik, hanem vádképpen csak az hozatik fel, hogy terhelt a saját maga által gyártott «Pain Expeller» nevü szert nem csomagolta a panaszostól rendelt üvegekbe, hanemi ezekhez hasonló saját üvegeibe és dobozaiba. Miután pedig a panaszos czég védjegyének belajstromozása által nem állhat elő mindenkire nézve, ki «Pain Expeller» nevü szert gyárt és árul, azon kötelezettség, hogy a gyógyszer csomagolására szolgálandó göngyöt kizárólag csak a panaszos czégnél legyen kénytelen vásárolni és ettől eltérő vagy ahhoz akár hasonló más tartályokat saját használatára ne készítsen, készíttessen, avagy használhasson: terheltnek eljárása nem büntetendő cselekmény. (1896. febr. 5. 767. sz.) 407- Bpesti T.: Az 1890:11. t.-cz. 23—25. §§-ainak és az 1895. évi XLI. t.-cz. 8., 9. §§-ainak egymást kiegészített értelme szerint a védjegj hamisítás kihágását az követi el, a ki a másnak kizárólagós használati jogát képező védj egy gyei jogtalanul ellátott árat, ezt tudva forgalomba hoz vagy árul, továbbá az, a ki valamely védjegyet ily czélból utánoz, még pedig' abban az esetben is, ha a védjegy, czég, czimer vagy a vállalat üzletének elnevezése csekély változtatással, vagy olyannyira nem eléggé észrevehető módon használtatik, hogy a közönséges vevő az áruk közti különbséget csak különös figyelem reáforditisával ismerheti fel. A tárgyalás során azonban kiderült, hogy a vértisztitó, vagyis hashajtó labdacsok készítése ugy, a mint panaszos azokat előállítja,