Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

1895 : XLI. (1890 : II.) t-cz. 149 száz esztendős régi dolog1, melynek vénye a közönséges vénygyüjteményekben közölve van. De a panasz tulajdonképpeni tárgya nem is a labdacsok készítése és árulása, hanem a lajstromozott védjegy utánzása. Az a körülmény, hogy a R. és B. czég1 nevét az áru megjelölésére szolgáló szavakon keresztül irja, utánzást nem képez, mert az immár általános szokássá vált. Az áru megjelölésére panaszlottak által használt szavak pedig a panaszos lajstromozott védjegyében fog1lalt szavaktól lényegesen eltérnek. Panaszosnak ugyanis két védjegye van lajstromozva. Az egyik igy szól: «Apotheke zum goldenen Reichsapfel Wien. J. P. Blutreinigingspillen 21 kr.» és ezeken van keresztül irva fekete betűkkel: «J. P.» A másik igy szól: «Apotheke Zum. goldenen Reichsapfel Wien. J. P. Abführpillen, vorm. Blutreinigmgspillen 21 kr.» és ezen van keresztül irva fekete betűkkel: «J. P., Apotheke zium goldenen Reichsapfel. Wien» ós nem tartalmazna ezt a szótöredéket: «.. .einigungs», nem tartalmazza továbbá ezeket a szavakat: «Abführpillen, vormals», hanem a panaszlottak által használt dobozka felirata csak ennyit tartalmaz, hogy: «J. P. Bluthspillen 1/2 quintl 21 kr.» ós ezen van keresztül irva nem panaszos neve, hanem «R. és B.», még pedig nem mint panaszos védjegyén fekete, hanem az elterjedt szokáshoz képest, veres betűkkel. Ezek szerint panaszlott dobozka-felirat a panaszos lajstromozott védjegyétől tartalom és alakra oly lényegesen különbözik, hogy a különbséget mindenki egy tekintetre felismerheti. Panaszlottak cselekmóuye tehát a védjegyhamisitás törvényes ismérveit nem merítvén ki, a panasz alaptalan. A dobozka alakja és színe pedig lajstromozva nincs. Miért is az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával panaszlottakat a panasz terhe alól felmenteni kellett. C: Hh. (1898. jun. 28. 2595. sz.) 408, Bpesti T.: A jelen ügybeli Ítéleteknek jogerőre emelkedése90: II. 27. §. után Bécsben megjelenő két hirlapbani közlése elrendelendő volt, mert az 1890. évi II. t.-czikknek az 1895. évi XLI. t.-cz. által ientartott 27. §-a szerint az Ítélet közzétételének módja a sértett fél kivánatának tekintetbe vételével állapítandó meg, már pedig a kir. ítélőtábla Magyarországnak Ausztriával fennálló élénk kereskedelmi összeköttetésénél fogva magánvádló abbeli kérelmét, hogy az Ítélet az általa megjelölt s Ausztriában megjelenő két hírlapban is közzététessék, teljesitendőnek találta. (1899. június 20. 6927. sz.) C: Hh. (1899. nov. 22. 8701. sz.)