Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

144 1895 : XXXVII. t.-cz. világító eszközt nyíltan hirdeti és megvételre kínálja. A mennyiben kétségtelen, hogy a német birodalmi törvényszék ítélete a magyar állam által védett szabadalmi jogokat nem érintheti, itt lenne mindenekelőtt ugyanezen kérdés eldöntendő. Minthogy azonban egyrészről az előnyomozat során a panaszlott által használt égőtestek közül egy sem foglaltatván le, hiányzik az összehasonlításra szolgálható anyag, de másrészről már a panaszlott által becsatolt bizonyítékokkal támogattatik ennek abbeli védekezése, hogy ő jóhiszemüleg vette használatba a «Brilland» elnevezésű gyártmányt, tehát már most megállapítható az, hogy a törvény 49. §-ának értelmében a szóban forgó alanyi tényelem, t. i. a jogsértés tudatossága hiányzik, ezen pedig1 a szakértői vizsgálat eredménye mit sem változtathat; a további vizsgálat mellőzésével panaszlottat a:'i alsóbirósági Ítéleteknek megváltoztatása mellett, a vád alól fölmenteni kellett. (1899. okt. 5. 7695. sz.) 398. Vádlott kávés üzlethelyiségében eredeti Auer-égők mellett vegyesen utánzott izzótesteket használt, amelyeket egy bécsi ügynöktől vásárolt s a melyek az eredetiektől csak kevéssé különböztek, de azoknál olcsóbbak \oltak. A jb. megállapította vádlott bűnösségét. Pozsonyi T.: Az elsőbiróságnak ítéletét helybenhagyja, mert nem fogadható el a vádlottnak az a védekezése, mely szerint ő nem tudta volna, hogy az általa megvett és kávés üzletének világítására használt izzótestek nem eredetiek, hanem utánzatok, mert ezt a körülményt már az eredetiek és az titánzatok ára közötti különbözetből is fel kellett ismernie, mert az eredetieknek is mástól, mint a jogosítottól való megszerzését a törvény szintén tiltja és mert ha a vétel idején való jóhiszeműsége nem volna is kétségbe vonható, attól az időponttól kezdve, hogy a sértett képviselőjének levelét, melyben a használat jogellenes voltára figyelmeztetve lett, megkapta, a jogsértésnek szükségképp tudatával kellett birnia és az a védekezés, hogy nem olvasta el a levelet, ha való volna is, szintén nem menthetné cselekményét, mert a saját mulasztását a sértettel szemben, a ki joga védelmére a szükséges intézkedést a levélbeli 'közléssel magántlton is megtette, mentségül sikerrel fel nem hozhatja. C: Hh. (1899. nov. 30. 6188. sz.) Kártérítés megítélése s az ítélet közzétételének elrendelése. (52.§.) 52. §. 399. Bpesti T.: Az 1895:XXXVII. t.-cz. 52. §-ának azon rendelkezéséből, mely szerint kártérítés a sértett fél részére Ítélendő meg és mely szerint az ítélet hírlapi közzététele is elrendelendő, ha ezt a sértett fél kívánja, jogszerűen következik, hogy kártérítés, vagy ennek összeg szerint meg nem határozhatása esetében, a kártéritési jogosultság, csakis a sértett fél részére, tehát a panaszlott ellen állapitható meg, nemkülönben, hogy az Ítélet közzététele is csak a panaszlott elitéltetése esetében rendelendő el. A büntetőbíróság ugyanis, ha,