Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

1895 : XXXVII. t.-cz. és 1895 : XLI. (1890 : II.) t.-cz. 145 mint a jelen esetben is, a büntető eljárást megszüntette, az állandó birói gyakorlat szerint akkor már pusztán polgári természetű és igy a polgári bíróság hatásköréhez tartozó magánjogi igényekről a panaszlott terhére egyáltalán nem intézkedhetik. A kir. járásbíróság tehát helyesen utasította el panaszlottat kártérítési jogosultságának megállapítása és a végzés hírlapi közzétételének elrendelése iránti kérelmével. C: A kir. táblának végzése oly változtatással, miszerint panaszlott fél kártérítési igényeivel nem elutasittatik, hanem polgári perre utasittatik, helybenhagyatik. Indokok: A büntetőbíróság csak oly magánjogi igényekre bir hatáskörrel, a melyek valamely büntetendő cselekménynyel állanak oki összefüggésben. Panaszlott fél kártérítési igényét nem alapítja ellenfelének büntetendő cselekményére, hanem ennek alaptalan perlekedéséből származtatja. Miért is az alsóbiróságok helyesen tartózkodtak attól, hogy ezen kérdést határozatuk tárgyává tegyék. De éppen azért panaszlott fél abbeli kérelmével nem elutasítandó, hanem a polgári per útjára utasítandó. (1898. márcz. 15. 2060. sz.) A magánvádló által letett óvadék iránti rendelkezés. (53. §.) 400. C: Az 1895 : XXXVII. t.-cz. 53. §-a alapján a szabadalombitorlási 53. §• eljárás folyamán letett óvadék első sorban az igazolatlan ideiglenes intézkedés által okozott kár megtérítésére szolgál. A panaszával elutasított magánvádlónak tehát ezen óvadék vissza nem adható, hanem a felmentett vádlott utasítandó, hogy kártérítési keresetét záros határidő alatt megindítsa, s ha a per megindult, az óvadék a per végleges eldőltéig birói letétben tartandó. (1899. jun. 8. 4838. sz.) 17. ÁRUVÉDJEGY BITORLÁSA. (1895: XLI. és 1890:11. t.-cz.) 401. C: K. D. vádlott ellen megállapittatott ugyan, hogy a panaszos 18P5: XLI. czimével ellátott jegyeket jogtalanul nagyobb mennyiségben meg- g 9"CZ'l0 g rendelt és át is vett, sőt egynéhány darab nála is találtatott; 1890-11 tekintve azonban, hogy ügy a Btk. 413. §. határozott rendel- t.-<as. kezése szerint az iparvédjegy hamisítása vétségének egyik lényeges^., 24., 25. §. ismérvé' az képezi, hogy az iparvédjegy vagy a czég azon czélból használtassék, hogy a közönség azon áruczikk eredete, • ermészete vagy minősége iránt tévedésbe ejtessék; tekintve, hogy az időközben életbelépett 1890:11. t.-czikknek a jelen esetre vonatkozó 24. §-a szerint is megkívántatik, hogy a belföldi termelő, iparos, kereskedő nevével jogtalanul megjelölt áruk forgalomba hozassanak, áruitassanak vagy ily czélból a jelzések előállíttassanak; tekintve hogy K. D. vádlott tagadta, hogy a zsákjegyeket nem a panaszostól származott korpazsákokra, hanem más árukra tettleg használta; tekintve hogy arra nézve, miszerint vádlott a közönséget fentebbiek szerint tévedésbe ejtette, vagy jogtalanul megjelölt árukat forDöntvénytár. Büntetőtörvénykönyv. II. 10