Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

126 1883 : XXXI. t.-czmert jelen esetben K. Lipót utazó ügynöki minősége nem állapitható meg. (1884. szeptember 22. 25.791. ŐZ.) C: A felebbezés hivatalból visszautasittatik. (1885. márczius 12. 305. sz.) 358. K. Zs. kassai lakos a magyar általános takarékpénztár részvénytársaság ellen azon panaszt emelte, hogy 3 darab bazilika-sorsjegyről szóló részletiv kiszolgáltatását neki megtagadta, holott ő a bemutatott «prospectus» szerint ahhoz jogot nyert. Ugyanis a társaság kassai ügynökétől 1894. február 23-án a prospectust átvévén, annak nyomban 1 frt 10 krt lefizetett, azon kötelezettség mellett, hogy a hátralékos 29 havi 1 frt 10 kros részleteket magának a társaságnak beküldje, mégis midőn pár nap múlva postán a második 1 frt 10 krt beküldte, ezt a társaság neki azon értesítés mellett küldte vissza, hogy a sorsjegyek árfolyama időközben emelkedvén, ő csak havi 1 frt 50 kros részletek fizetése ellenében hajlandó a «részletivet» kiállitani. B p e s t i j b.: Miután a részletügyletekről szóló törvény «prospectus»-t nem ismer, hanem részletivet, a részletügylet akkor van perfectuálva, ha a hivatkozott törvény 5. §-a értelmében «részletiv» lett kiállítva, ez pedig jelen esetben nem történt és igy a társaság ama jogát, melyet magának a «prospectus»-ban, vagyis a megrendelési Ívben fentartott, t. i., hogy a vételárt az árfolyamban történt változás szerint megváltoztathatja, el kell ismerni. A törvény 8. §-a szerint a vevő megtámadhatja az ügyletet, ha az értékpapír oly árban adatott el, mely ár meghaladja az ügylet megkötésekor — tehát a részletiv kiállításakor — jegyzett napi árfolyamot, hozzászámítva a részletügylet tartama szerint számítandó évi 15 százalékot, abból tehát az következik, hogy ha az árfolyam a részletiv kiállítása ós a foglaló adása közti időben csökkent, az eladó előlegesen megállapított részleteknél kisebbeket köteles megállapítani, ebből azután okszerűen az is következik, hogy az eladó sem lehet kedvezőtlenebb helyzetben, vagyis ha az árfolyam időközben emelkedik, ő is jogosítva van a napi árfolyam és a törvényes kamatnak megfelelően megállapítani az egyes részletek összegét. Ezen indokok alapján vádlott részvénytársaság a vád alól fel volt mentendő. (1894. nov. 9. 39.007. sz.) B p e s t i T.: A kir. járásbíróságnak Ítéletét az azt megelőző eljárással együtt megsemmisíti és K. Zs. feljelentését, mint bünv. elj. alkalmatlant, az elj. rend. 45. §. b) pontja és 46. §na alapján elutasítja. Indokok: A magyar általános takarókpénztár részvénytársaság mint jogi személy bűnvádi eljárásnak alanya nemi lehet; bűnvádi eljárás tehát a részvénytársaság ellen sem megindítható, sem folytatható nem volt. A részvénytársaság, mint ilyen ellen lefolytatott bűnvádi eljárást s az annak alapján hozott Ítéletet ezért s továbbá még azért is kellett hivatalból megsemmisíteni, mert jóllehet az egész bűnvádi eljárás alatt vádlottként a részvénytársaság szerepelt, a kir. járásbíróság Ítéletében