Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

120 Uzsora T. 2., 5. §§. A váltó beváltója és elfogadója közt nem létesül oly kölcsönügylet, mely uzsora tárgya lehetne. 346. Sértett az általa kölcsön vett 80 frt ellenében 126 írtról kiállított váltót adott. E váltót Sch. E. 80 írtról beváltotta s ezután — tudva azt, hogy panaszos arra csak 80 irtot kapott R. L.-től: azt mégis egész összegében bepörölte. _ B p e s t i T.: Vádlott maga beismeri, hogy megtudván, miszerint R. L. az általa kibocsátott ós 0. A. által elfogadott 126 frtos váltóra csak 80 frtot adott kölcsön, a váltó lejártakor elment a hitelezőhöz 8 a váltót a 80 frt lefizetése mellett sikerült visszaváltania; beismeri, hogy ennek fejében 0. A. B. H. kezességi kötelezettségével ellátott 126 frtos váltóelfogadványt kapott, s midőn 0. A. fizetési kötelezettségének eleget nem tett, sőt ezt a 9 írt óvatolási költség is terhelte, ellenében a 126 frtnyi váltót egész érték erejéig beperelte. E szerint tényként áll az, hogy vádlott egy uzsorakövetelést megszerzett, s annak tudva uzsorás előnyeit, érvényesítette, mit annál könnyebben vélt eredményre vezethetni, mivel az váltó alakjában elrejtve vitetett keresztül. Ehhez képest és arra való tekintettel, hogy 0. A. egy lövészbódé kivételével vagyontalan és igy eme müvelet annak vagyoni romlását előidézni képes, a kir. ítélőtábla az uzsoravétség tényálladékát megállapítja. C: Az uzsoravétség tényálladékát megállapítható kölcsönzési ügylet a panaszos és vádlott között fennállott viszonyban 'fer.n nem forogván, a budapesti kir. ítélőtábla Ítélete megváltoztatok s az elsőbiróság fölmentő ítélete hagyatik helyben. (1888. augusztus 29-én 77. sz.) Az uzsoratörv. előtt keletkezett uzsorakövetelés érvényesítése. 5« §• 347. Bpesti tsz.: Vádlott panaszosnak anyagi helyzetét ismerve, 1882. évi jülius hóban oly módon adott 25 frtot kölcsön, hogy erről egy kitöltetlen váltót állíttatott ki, s azt panaszos nejével is aláíratván, 2 frt 50 krt, mint egy havi kamatot az összegből előre levont és kikötötte, hogy panaszosok 2 frt 50 krt tartoznak kamat fejében havo tikint kezéhez letenni. Panaszos 'ugyanez év október havában újra megszorult és ismét vádlotthoz fordulván, ettől egy 17 frtos váltó aláírása irása mellett 15 frt kölcsönt vett fel és kötelezte magát a niost már 37 frt 50 kr. valóságos kölcsön után 4 frt kamatot fizetni havonkint. Minthogy tehát v. az uzsoratörvény életbeléptetése előtt keletkezett uzsorás követelést érvényesített az által, hogy a kamatokat a törvény életbe utáni időben is t. i. 1883. évi június, július, auguszt. és szept. hónapokban elfogadta, sőt az okt. elején és 16-án ismételve követelte, ily módon az ügyletet érvényesíteni kívánta, őt az 1883. évi XXV. tcz. J. §-rába ütköző 'uzsora vétségében ugyanazon törvény 5. §-a alapján vétkesnek kimondani kellett. (1884. márcz. 15. 8282. sz.) Bpesti T.: Hh. (1884. május 20. 14.166. sz.) C: Hh. (1885. márcz. 31. 1694. sz.) *) Az uzsoratörv. 83. jul. 1. lépett életbe.