Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

Uzsora T. 2. §. 119 a szolgáltatás ós ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanság mutatkozik, az elsőbiróság vádlottak ellenében az 'uzsoravétséget helyesen állapította meg. (1888. szept. 10-ón 5136. szám.) C: Hh. (1889. febr. 27. 11025/888. sz.) = Hasonló: C. 94. márcz. 13. 8036/93-, mely esetben a tényállás következő volt: V. látva sértett szorult helyzetét, pénzt kínált kölcsön akként, hog(y Ő a £enta várostól járó fizetésről szóló nyugtáját átadja s aztán erre kap pénzt havi 5—6 frt levonással. Át is adta a nyugtáját vádlottnak és ez a 37 frt 50 krról kiállított nyugtáért 33 frt 50 krt adott, majd a következő hónapban 4 frt, a harmadik hónapban 5 frtot és végre a negyedik hónapban 6 frt kamatot húzott le. V. másoknak is tett hasonló ajánlatot. Több egyén ellen elkövetett (üzletszerű) uzsora. 344. Bpesti T.: Vádlott három egyén ellen követte ugyan el az 'uzsora vétségét, ennek daczára azonban cselekményében a R T. Kf. 96. §-ában meghatározott anyagi halmazat nem volt megállapítható azért, mert az uzsora vétségének több ízben való elkövetése az üzletszerűséget állapotja meg; az 'uzsorás ügyletekkel üzletszerű foglalkozás pedig az 1883. évi XXV. tcz. 2. §-ában meghatározott súlyosabb büntetési tétel alkalmazásában talál megtorlásra. C: Hh. 1893. október 6^án 202. sz. = Ellenkező: C. 901. juL 1. 3149-, mely szerint: «A külön helyen, klőben és személyek ellen elkövetett uzsorákat az üzletszerűség minősítő körülménye egységes cselekménynyé nem köti egybe, hanem azok a sértett személyek és uzsorás ügyletek száma szerint meghatározandó mennyiségben anyagi halmazatot képeznek.» A minősített uzsora fogházbüntetése. A fogházbüntetés minimuma. 345. Minthogy az egyszerű uzsora az 1883 :XXV. t.-cz. 1. §-a szerint egy hónaptól hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő: ebből sokan azt következtetik, hogy a minősített uzsorára megállapított egy évi fogházbüntetésnek minimuma sem lehet kisebb egy hónapnál, habár a 2. §. ezt világosan ki nem mondja. A C. itt következő ítéletével az ellenkező álláspontot foglalta el. C: Minthogy az uzsoratörvény 2. §-ában az 1. §-tól eltérőleg meghatározott büntetési tételek szerint a fogházbüntetés legkisebb mértéke a Btk. 92. §-a nélkül is alkalmazható, ekként, midőn a kir. Ítélőtábla által helybenhagyott elsőbirósági Ítéletben vádlott javára a Btk. 92. §-a alkalmaztatott ós ő mégis főbüntetésül két napig tartó fogházzal büntettetett; a főbüntetés megengedett enyhítésénél a törvénybén vont határok meg nem tartatván, ahelyett a Btk. 92. §-ának megfelelő alkalmazásával a vádlott főbüntetése fogház helyett a vádlott vagyoni állapotához mért összegű pénzbüntetésben s ennek folyományaként pénzmint mellékbüntetése is főbüntetéséhez arányosítva határoztatott meg. (1902. április 21. — 3658.)