Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

118 Uzsora T. 2. §. egyedileg meghatározott árura, melyeknél a szállítás lehetetlenségének veszélye a vevőt éri, minélfogva kétségtelen, hogy a szállítás elmulasztása folytán vádlottak kártérítésre igényt tarthattak, ők tehát, mint olyanok, kik a gabonát kereskedelmi czélból további eladás végett vették, a kereskecelmi törvény 353., 356. §-ai szerint jogosítva érezhették magukat a késedelmes eladókkal szemben a különbözetet és egyéb igazolható káraik megtérítését követelni, ennél többet pedig egyik esetben sem követeltek. Igaz ugyan, hogy a földmivelő osztályhoz tartozó panaszosok a börzeügyletektől távol állanak, viszont azonban a vádlottak is távol állanak attól, hogy az ellenük indított bűnügy elbírálásánál nem saját viszonyaik, hanem a panaszosoknak egyéni tulajdonságai szolgáljanak irányul. (1900. márczius 20. 755.) C: A kir. tábla ítélete indokai alapján, különösen pedig azért hagyatott helyben, mert a vádbeli esetek egyikében sem volt megállapítható, hogy vádlottak a gabona-elővételi ügyletet panaszlókkal uzsora elpalástolása czéljából kötötték volna meg. (1900. okt. 12. 7557.) — Hasonló: C. 901. nov. 13. 6760-, mely szerint: «egyedül abból a körülményből, hogy L. L. v. az általa vásárolt és előre kifizetett buza vételára fedezetére váltókat vett s azokat közös megállapodással a kérdéses összegek erejéig kitöltötte, nem bizonyítható, hogy a kérdéses jogügyletek a jelzett alakban és feltételek közt csak azért köttettek volna, hogy ez által az* uzsora elpalástoltassék»; — C. 903. ápr. 23. 3611-, mely esetben a 0. szerint a szolgáltatások és ellenszolgáltatások közt felmerült aránytalanság nem a kikötésekre, hanem a szállítandó buza árának a vádlotton kivül álló okokból előállott felszökkenésére volt visszavezethető, magukból a kötésekből pedig a szállítandó gabonának a sértettnek vagyonállásához viszonyítva jelentéktelen mennyiségére, az ügyletek kötésekor volt gabonaárakra és a továbbeladáshoz szükséges kezelési költségekre tekintettel, a sértettek anyagi romlásának eshetősége sem volt megállapítható. Üzletszerű uzsora. 343. Vádlottak hatósági engedély nélkül 1882—1884. évek között ruha és egyéb értékr.emüekre uzsorakamat vétele mellett zálogkölcsönöket adtak; jelesen: G. T. 120%-os, P. B. pedig 60%-os kamatra, még pedig W. L, oly közvetítése mellett, hogy ez a kölcsönre szoruló tanuló fiatalsággal az uzsorafeltételek esetleges ismertetése mellett a kölcsönügyletet személyesen és égyédül mindannyiszor megkötvén, II. és III. r. vádlottaktól a kívánt összegeket meghozta és panaszosoknak átadta, ezenfelül még saját részére alkuszi és közbenjárási dijakat is szedett. A tsz. vád'ottakat üzletszerű folytatása által elk. az uzsoratörv. 1. §-ába ütk., a 2. §. szerint büntetendő vétségben mondta ki bűnösnek. '< Bpesti T.: Az eljárás anyaga teljes világosságot vet amaz üzletszerűen folytatott, a tanuló ifjúság anyagi megromlását czélzó 'uzsorás üzelmekre, melyeket vádlottak egyetértő módon hosszabb időn át folytattak; jelesül bizonyítást nyert, hogy ők magánvádlók könnyelműségét és szorult anyagi helyzetét felhasználva, azoknak részint eladási nyilatkozat, tehát színlelt ügylet alakjában való rejtés mellett, részint a nélkül, ruha- és más értéknemüekre, 120°/° kamatra kisebb-nagyobb öszszegeket kölcsönöztek, minthogy pedig az esetek körülményeihez képest