Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

Uzsora T. 2. §. 117 ben nem szállítanák, jogosítva van az eladóktól kapott üres váltókat a buza piaczi árának megfelelő összegről kitölteni s bírói utón érvényesíteni, amit a vádlott a nem szállított búzamennyiség tekintetébon meg is tett; s mert e szerint a Vádlott és a sértett felek közt létrejött szerződések nem kölcsön, vagy hitelezési, hanem adásvételi jogügyletet képeznek, melyeknek megkötése idején a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közti aránytalanságot előre látni nem lehetett. C: Hh. (1899. decz. 13. 7793.) 341. C: Tekintettel sértettek vagyoni viszonyaira, amelyek azt a körülményt nem teszik valószínűvé, hogy a panaszlók éppen a vádlotthoz voltak volna kényszerülve pénzkölcsönért magas kamat mellett fordulni; tekintettel továbbá arra, hogy a panaszlók sem okiratilag, sem egyébként nem voltak képesek azt az állításukat bizonyítani, hogy ők vádlottal pénzkölcsönről kötöttek szerződési ügyletet, nem pedig, mint a vádlott állítja, gabonaelővételi ügyletet; tekintettel továbbá arra, hogy a gabonaelővételi ügylet megkötése esetében az az összeg, amelyben a panaszlók a vádlottal kiegyeztek, az állítólag felvett pénzkölcsönhöz képest aránytalanul magasnak, szemben az 1897. augusztusban 11 írtra felszökött buza árához képest nem tekinthető: ezeknél fogva az volt megállapítandó, hogy a panaszlók a vádlottal, mint általuk ismert gabonakereskedővel gabona-elővételi ügyletet kötöttek, ami önmagában nem képez minden esetben uzsorát, s mely az 1897. augusztusban felszökött búzaárak magassága következtében ütött ki panaszlókra nézve kedvezőtlenül. Ezeknél fogva a tábla ítéletének megváltoztatásával, az elsőbiróság fölmentő ítélete hagyatott helyben. (900. szept. 5. 2001.) — Hasonló elvek alapján eldöntött eset, melyben a tényállás következő volt: I. Azentié sértett felnek pénzre lévén szüksége, ugyanő a gabonaelővételi ügyletekkel foglalkozó L. Mita vádlotthoz ment, annak Ulmán 1897. tavaszán előbb 5 mm. búzát 26 frt és 20 kron, később még két mm.-t 10 frtoin eladott, az ügyletekről kötleveleket irt alá, melyekben az eladott búzát 1897. aug. havában szállítani magát kötelezte, s egyúttal az eladott buza értékének biztosítására kitöltetlen váltókat irt alá. Midőn 1897. aug. havában a sértett fél az eladott búzamennyiséget a kikötött minőség szerint nem szállította, a vádlott a kapott két kitöltetlen váltót, és pedig az egyiket 60 írtra és a másikat 24 frtra a buza akkori értékének megfelelően a pancsovai piaczárak akpján kitöltötte és a sértett felet beperelte. A tsz. vádlottat elitélte, a temesv.-i T. fölmentette. A C. a T. Ítéletét hagyta helyben. 342. Temesvári T.: Vádlottak az általuk vételár fejében előre kifizetett pénzösszegek helyett, a megvett termények szállításának elmulasztása folytán kártérítés czimén, minthogy a gabona ára időközben tetemesen emelkedett, jóval nagyobb összegeket követeltek ugyan, azonban emiatt terhükre az uzsora vétségét megállapítani egyik esetben sem lehet, mert vádlottak a kötések idején még a gabona árának későbbi és akaratuktól függetlenül bekövetkezett emelkedését, melyből a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti aránytalanság keletkezett, előre nem láthatták, továbbá, mert a kötött ügyletek nem vonatkoznak oly