Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

Uzsora T. 2. í 111 alapos a gyanú, hogy vádlott ügynökök az előlegeket arra használták fel, hogy a sértett felek szorult helyzetét kiaknázva, reménybeli termésükre olyan kikötések mellett hiteleztek, illetőleg a hitelezéseket oly módon segitették elő, hogy a kötelezetteket a kitöltetlenül átvett és általuk önkényüleg kitöltött váltók alapján perlik, végrehajtásokkal zaklatják, ekként őket megfélemlítve, vagy fizetésre, vagy árverésbe kényszeritik Az ilyen üzelemben a minősített uzsora minden alkotó eleme megállapíthatónak mutatkozik. (1899. febr. 16. 399.) = Azonos: C. 1899. febr. 16- 384. sz331. V. 1896. szept. havában B. Gy- és M. testvérek mramoroki lakos sértett feleknek métermázsáját 5 írtjával számítva 730 kiló búzát adott kölcsön vetőmagnak, azzal a kikötéssel, hogy az 1897. évi termésükből azt minden 100 kilóra 25 kiló kamattal szolgáltassák vissza s ez/:<rt a kötelezettségért tőlük mint elfogadóktól aláirt üres váltót vett. A sértett felek termésükből szállítani akartak, de a vádlott ajánlatukat nem fogadta el, hanem az üres váltót a kölcsönadott és kamatban követelt összesen 913 kiló buza után métermázsáját 10 írt. 80 krjávai számítva, 100 írt 49 krnyi összegre és 1897. év augusztus hó 1. lejáratra töltötte ki, Pancsovára telepítve bepereltette s ekként az általa kölcsönadott 36 frt 50 kr. értékű búzáért a sértett feleket .145 frt 86 kraak megfizetésére kényszeritette s ezt a fizetést 3. Gy. sértett fél saját ós adóstársa részéről teljesitette is. A tsz. és temesvári T. fölmentették vádlottat: mert ez nem tudta, hogy a felek, kiknek 21 hold földjük és házuk volt, akkor már tul voltak terhelve adóssággal. C: Minthogy az uzsora fogalmának a törvényben foglalt meghatározása szerint, nem kívántatik meg annak a tényálladékához az a különös szándék, mely szerint a hitelező az adós vagyoni helyzetét ismérvei annál inkább feníorognak, mert panaszos azon buza után, a szorult helyzetét ismerve, akként hitelez, hogy nem törődik azzal, ha ennek folytán az adós tönkre is megyén; minthogy ebben az esetben tudta a vádlott, hogy a sértett feleknek vetőmagra volt szükségük, azt is tudta, hogy 1897-ben a rossz termés miatt még inkább meg voltak szorulva, tényében tehát a minősített uzsora esete nyilvánvaló. (1899. okt. 24. 2431.) 332. Sértett egy általa kiállított kötlevél és üres váltó mellett általa aratáskor szállítandó 21 mm. buza ellenében 105 irtot kapott vádlottól, a melyből azonban, minthogy a búzát nem tudta szállítani, csak 50 frtot törlesztett. Vádlott ez összeg fejében, a buza mm.-ját 12 írtjával számítva, 4.17 mm.-t vont le a 21 mm.-ból. A fenmaradt hátralék fejében pedig a váltót 203 frt 15 krra töltötte ki és beperelte. A pancsovai tsz. vád alá helyezte vádlottat, a temesvári T. megszüntette az elj írást. Pancsovai tsz.: Igaz ugyan, hogy terhelt 1898. április 7-én létrejött egyezség tanúsága szerint követelését mm.-ként 9 írttal számítva, a búzát 151 frt 47 krra szállította le, amely összeg a felmerült 15 frt 90 kr. perköltség elengedése által 135 frt 57 krra redukálódik, mely esetben panaszos 55 írton felül még 80 frt 57 krt tartoznék fizetni.