Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

112 Uzsora T. 2. §. Minthogy azonban a szintén elengedett kamatok leszámításával is a követek ellenszolgáltatás annálfogva, hogy a 100%-ot is messze tul­halaüja, nyilván még mindig aránytalan, s minthogy annálfogva, hogy panaszos szándéka szorultság által előidézett hitelnyerésre irányult, s hogy e hitelmüvelet váltóba burkoltatott: a minősített uzsora összes ismérvei annáál inkább fenforognak, mert panaszos azon buza után, a melyet termés hiányában nem szállíthatott, árkülönbözetet fizetni nem tartozik; terhelt tehát a készpénzben kapott 50 írtnak búzára való átszámítására semmi körülmények között nem volt jogosítva. Ezeknél fogva vád alá kellett helyezni. (1899. márczius1 3. 1653. sz.) C: Hh. (1899. okt. 25. 701.) 333. P. Sz. 1897. febr., illetőleg május havában Sz- M. közsági jegyző közvetítésével, vádlottnak 20 mm. búzát adott el 4 frt 50 kr mm.-ként meg­állapított vételárért és 20 mm. árpát 3 frtért mm.-ként, aratás utáni szállítás kötelezettségeivel. — Ugyancsak 1897. májusban panaszos közvetlenül P. Z.-nak ismét 1 mm. búzát adott el ugyanazon szállítási feltétellel 5 frtért. P. Sz. sem a búzát, sem pedig az árpát nem szállitván, vádlott a vétel alkal­mával panaszossal aláíratott két drb. bianco-váltót, a búzánál 11 frt 50 krjával 241 frt 50 krra, az árpánál pedig 5 frt 50 krjával 110 írtra kitöltvéti, a pancsovai tsz, mint váltóbiróságnál peresítette. Fehértemplomi tsz.: Tekintve, hogy maga a vádlott sem tagaaja azt. hogy panaszos neki búzát szállítani akart, de a minőséget kifogásolván azt el nem fogadta, már pedig panaszos saját termésű gabonáját adván el, a termettnél jobb minőséget szállítani nem is tarto­zott; megállapíthatónak mutatkozik, hogy vádlottnak czélja csupán a pénzben való kielégítés volt, mely a panaszosnak tényleg fizetett 150 forinttal szemben, pár hónap alatt aránytalanul nagy anyagi előnyt jelenteti. A tett szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti különbség olyan nagy volt, amely, tekintve panaszos anyagi viszonyait, annak anyagi romlását fokozni alkalmas volt. Vádlott cselekményében tehát a váltó­ügyletbe burkolt uzsora vétségének minden ismérve benfoglaltatik. C: Hh. (1899. okt 25. 7003.) 334. C.: A kir. Ítélőtábla fölmentő ítéletének megváltoztatásával a kir. tsz. Ítélete hagyatik helyben. Indokok: Vádlott az 1883. évi XXV. t.-cz. 1., 2. §-ai alá eső uzsora vétségében azért volt bűnösnek kimonLandó, mert: vádlott nem a szerződéskötéskor, 1898. május 12-én fennállt napi árfolyam szerint, hanem mélyen az akkori 13.90—14.80 frt napi árfolyamon alul, sőt felével is olcsóbban, csak 6 írtjával vásárolta a panaszostól az augusztus 15-ére szállítandó 5 mm. búzát, ezzel szem­ben a maga javára a szállításkori árnak megfizetését kötötte ki, a kötött ügylet tehát már ennélfogva sem tekinthető a kereskedelmi forgalomban megengedett differencziális ügyletnek, mert továbbá vádlott a kötlevélen kivül váltéi is vett az eladótól, még pedig az összegre nézve kitöltetlen váltót, és mert a szállítási határidő lejártakor az 5 mm. buza árának

Next

/
Thumbnails
Contents