Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

Uzsora T. 2. §. 109 litott buza után felszámított árkülönbözetet ujabb áruszerzési kötésekkel feaezte és tekintve, hogy a sértetteknek a felszámolás mikéntjére tett előadását csak általában, a részletekre való nem emlékezésre való hivatkozással vette tagadásba, a nevezett sértettek vallomásával kellően bizonyítva van, hogy S. A. vádlott azoknak szorultságát, könynyelmüségét és tapasztalatlanságát felhasználva, oly kikötések mellett hitelezett, vagy adott fizetési halasztásokat, a buza 5 írt alacsony árának alapul vétele mellett, mely már a hitelezéskor túlságos mérvű vagyoni előnyt nyújtott s ez által a sértettek anyagi romlását előidézni vagy fokozni alkalmasak, sőt oly mérvűek is voltak, hogy a szolgálés tekintve, hogy vádlott az uzsora előnyeit színlelt, kölcsön helyett tatás és ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság mutatkozik; áruszerzési kötés alakjában rejtve kötötte ki, őt az uzsora vétségében az 1883. évi évi XXV. t.-cz. 1. és 2. §-a alapján bűnösnek kimondani kellett. (1897. okt. 27. 9652. sz.) 328. Vádlott sértettnek 1896. telén 7 frtot adott kölcsön oly kikötéssel hogy az aratáskor 1 mm. büzát, 1 mm. rozsot és 1 mm. árpáit, vagy ezeknek aratáskori folyó árát tartozott visszafizetni. E kikötés adásvevési szerződés alakjában történt. Vádlott még több vagyontalan községi lakosnak is adott ily kikötéssel kölcsönt. A balassagyarmati tsz. minősített uzsora miatt elitélte. (2. §.) B pesti T.: A kir. tábla vádlott bűnösségének megállapítását anuálinkább hh., mert sértettek egybehangzó vallomásával bizonyítva van, hogy ők szorultságukban vádlotthoz fordultak és nem azért, hogy neki terményeket adjanak el, mert sértettek, mint fekvő vagyon nélküli munkásemberek eladásra szánható terményekkel nem is rendelkeztek és mert a vádlott által a sértettekkel kötött ügyletekről mellékelt okiratok közül B. I. által kiállitottban napszám kikötése is foglaltatik, mely körülmény is arra utal, hogy a kérdésben forgó adásvételi szerződések oly színlelt ügyletekről szólnak, melyekkel vádlott hitelezéseinél az uzsorának előnyeit palástolta. (901. május 2. 2791. sz.) C.: A semmiségi panasz visszautasitlalik. (902. febr. 28. 1838.) Adásvevési és váltóügyletbe burkolt uzsora. 329. K. F. beismeri, hogy panaszos 1897. márcz. havában azzal jővén hozzá, hogy pénzre van szüksége; ő előbb 40 frtot, majd 60 frtot adott neki és mindkét izben egy-egy oly német szövegű nyomtatványt, mely szerint panaszos a 40 írt fejében 8, a 100 frt fejében pedig 14 mm.,összesen tehát 22 mm, búzát tartozik őszszel adni s egyúttal két váltót — az összeg kitétele nélkül — íratott alá a panaszossal s mikor őszszel a buza ára 11 írtra emelkedett, e börzei árnak megfelelően az egyik váltót 88, a másikat pedig 154 írtra kitöltve, másokra forgatta s ebből a 242 frtot kitevő öszszeghől leszámítván a panaszos által részére szállított 5 mm. 69 kg. búzának (11 írtjával számított) 62 frt. 59 kr. értéket, az egyik váltót 88 tfrt.a,